Pókerkarrier lépésről-lépésre

1. Lépés: 50$+100$ ingyen póker pénz. Regisztrálj a Pokerstrategy-hez. Részletek...

2. Lépés: Extra pénzek First Deposit bónuszok mellé. Regisztrálj a Pokersavvy-hoz. Részletek...

3. Lépés: 54$ rake-ért 120$ bónusz (222% rakeback), ha a Pokersavvy-tól regisztrálsz a Full Tilt Poker-re. Részletek...

4. Lépés: 80$ rake-ért 140$ bónusz (175% rakeback), ha a Pokersavvy-tól regisztrálsz a Betsafe Poker-re. Részletek...

5. Lépés: 100$ rake-ért 162$ bónusz (162% rakeback), ha a Pokersavvy-tól regisztrálsz a bwin Poker-re. Részletek...

6. Lépés: Folytasd a pókerkarriered építését a legjobb bónuszokkal:
Póker bónusz toplista - összesen 3171$ bónusz 124% rakeback-kel

Póker cikkek

2010: 2009: 2008: 2007:

Laptartományok resteal-allinhoz

Ebben a cikkben ki szeretnék elemezni egy SNG-ban gyakran előforduló resteal helyzetet ami által megpróbálom kitalálni pontosan milyen laptartománnyal kellene restealelni adott ellenfél ellen adott szituációban. Ha valaki kevésbé szereti a matekot az nyugodtan ugorja át a számolós részeket. cCsak azért részleteztem ki a dolgokat, hogy aki akarja saját maga is könnyedén leellenőrizhesse a számítások helyességét.

Tehát tekintsünk egy 6 fős SNG-t ahol az első két hely fizet 65-35 arányban. A vak 50/100 a zsetonállás pedig miután betették a vakokat: 2000 (BB=Hero) 2350 (SB) 2100 (BU) 2400 (CO). Tegyük fel, hogy mi BB-ben ülünk, CO dob, BU emel 3BB-t és SB dob. Milyen lapokkal kellene allin mennünk? Ha dobunk, akkor az ICM szerint 23% lesz a részesedésünk a díjalapból. Ha allinelünk és BU dob akkor a zsetonállás 2450(Hero)-2350-1800-2400 és így a részesedésünk 27% lesz. Ha allinelünk BU megad és nyerünk akkor a zsetonállás 4250(BB=Hero)-2350-2400 és így a részesedésünk 43% lesz.

Először is nézzük meg a szituációt BU szemszögéből miután mi allin megyünk. A potban lesz 2450 zseton és neki 1800-at kell megadnia. Ha csak a zsetonokat nézzük 1800/4250=43% esélyre van szüksége a tartáshoz. Az ICM szerint viszont ha dob 2450-2350-1800-2400 zsetonállásnál 21% részesedése lesz, ha pedig megad és nyer 2350-4250-2400 zsetonállás 43% lesz a részesedése. Tehát 21 egységet kell megadnia 22 egységért. Azaz a megadáshoz 21/43=49% esélyre van szüksége. Plusz ha hozzávesszük, hogy a győzelem esetén bubble-ban lesz chipleaderként és nyomást gyakorolhat az ellenfelekre még kevesebb esélyre van szüksége a tartáshoz. Gyakorlatilag szerintem itt számolhatunk a zseton EV-s értékkel. Persze a legtöbb ellenfél vagy feszesebb vagy lazább lesz de legalább kaptunk valami képet arról kb mire számíthatunk. Ezután a kis kitérő után térjünk vissza a saját szemszögünkhöz.

Tekintsünk különféle ellenfeleket.

1. Feszesen lopó és feszesen megadó

Ez az ellenfél viszonylag ritkán lop és az allinünkre is sokszor dobni fog. Ez egy olyan feszesen lopó ellenfél aki nem egy kifejezett callingstation és egyébként sincs semmi oka feltételezni, hogy mi nagyon lazán restealelünk, mivel eddig nem voltunk látványosan agresszívak hasonló helyzetekben. Gyakorlatilag ha más infónk nincs szerintem nyugodtan feltételezhetjük ezt a típust ha az ellenfelet még nem láttuk lopni és nem egy nagyon veszteséges játékos.

Tehát tegyük fel, hogy mondjuk az 55+,A2s+,KTs+,QTs+,A9o+,KQo lapokkal lop (ez az összes lap 15%-a) és a 88+,AQs+,AQo+ lapokkal ad meg (ez a lapok 5,6%-a). Azaz kb. 7 esetből egyszer lop és kb. 3 esetből kétszer fog dobni az allinünkre (pontosabban az esetek 63%-ában). Nézzük meg hány százalék esélyre van szükségünk a push-hoz. Ehhez meg kell oldanunk a következő egyenletet: 0,63*4+0,37*(43*x-23)=0, azaz 2,5+(15,9)*x-8,5=0, tehát (15,9)*x=6 végül kapjuk, hogy x=37,7%. Azaz az ellenfél megadórange-dzse ellen legalább 38% esélyre van szükségünk a push-hoz. Pokerstove-val megnézhetjük, hogy ez pontosan azt jelenti, hogy ha az 99+,AKo,AQs+ lapokkal érdemes allinelnünk.

2. Feszesen lopó és lazán megadó ellenfél.

Ez az ellenfél viszonylag ritkán lop viszont lazán adná meg az allinünket. Lehet pl. egy passzív callingstation játékos aki azért csak ilyen kevés lappal lop mert sok gyengébb lappal openlimpelni szokott. Vagy egy egy olyan játékos akire már restealeltünk néhányszor ezért nem mer lazán lopni viszont már nagyon viszket a tenyere, hogy elkapjon minket. Tehát pl. ha még nem nagyon láttuk lopni viszont mi már elég sokszor restealeltünk (akár rá, akár másra) akkor más infó hiányában nyugodtan besorolhatjuk ebbe a típusba. Ezen kívül, akkor is ha még nem láttuk lopni viszont egy nagyon veszteséges játékos.

Tegyük fel, hogy ez a típus ugyanazokkal lop mint az előző ellenfelünk tehát a 55+,A2s+,KTs+,QTs+,A9o+,KQo range-dzsel (ami az összes lap 15%-a) viszont valamivel bővebb tartománnyal a 66+,ATo+,A9s+,KQs lapokkal ad meg (ez az összes lap 9,5%-a). Azaz kb. 7 esetből egyszer lop és kb. 3 esetből egyszer fog dobni az allinünkre (pontosabb az esetek 37%-ában). Most a következő egyenletet kell megoldanunk: 0,4*0,37+0,63*(43*x-23)=0, azaz 1,5+(27,1)*x-14,5, így 27,1*x=13 így kapjuk, hogy x=48%. Azaz az ellenfél megadórange-dzse ellen 48% esélyre van szükségünk a push-hoz. Használva a Pokerstove-ot ez azt jelenti, hogy a 99+,AQo+,AQs+ lapokkal mehetünk allin.

3. Lazán lopó és feszesen megadó ellenfél.

Ez az ellenféltípus viszonylag sokat lopkod viszont feszesen ad meg egy válaszallint. Ez tipikusan egy nyereséges játékos vagy egy átlag sokat lopkodó játékos akire még nem vittük túlzásba a visszajátszást (és más játékos se). Nagyon veszteséges játékos viszont nem igazán lehet mert az vagy ritkán lop (passzív) vagy sűrűn de akkor lazán adja meg az allineket (maniac).

Tegyük fel tehát, hogy ez az ellenfél a 22+,A2s+,K8s+,Q9s+,J9s+,T8s+,98s,87s,76s,65s,A6o+,KTo+,QJo lapokkal lop (ez az összes lap 25%-a) de csak a 77+,AJo+,ATs+ lapokkal adja meg az allinünket (ez a lapok 7,5%-a). Tehát kb 4-ből egyszer lop és 3 esetből 2-szer dob az allinünkre (pontosan 70%-ban). Nézzük az egyenletünk: 0,7*4+0,3*(43*x-23)=0, azaz 2,8+(12,9)*x-6,9=0, tehát (12,9)*x=4,1, végül kapjuk, hogy x=31,8%. Azaz most csak 32% esélyre van szükségünk az ellenfél megadó laptartománya ellen. Pokerstove-val játszogatva kapjuk, hogy a 22+,AJo+,KTo+,QTo+,JTo,A9s+,K4s+,Q8s+,J8s+,T8s+,98s,87s (az összes lap 22%-a) randge-dzsel mehetünk allin. Első ránézésre elég furcsa laptartományt kaptunk hiszen egy ATo-t dobnunk kell viszont egy QTo-val vagy egy 98s-sel push-solhatunk. A titok nyitja az, hogy az ellenfél megadótartományának 59%-a tartalmaz ászt, de pl. csak 27%-a királyt és csak 11% tízest. Tehát ászos lapokkal sokszor többször fog dominálni minket mint királlyal, pláne kisebb lapokkal.

4. Lazán lopó és lazán megadó ellenfél.

Ez a játékos viszonylag sűrűn lop és lazán is adná meg az allinünket. Lehet egy nagyon veszteséges játékos akit már láttunk sokszor lopni vagy emelni (maniac) vagy egy átlag sokat lopkodó aki látta, hogy már sokszor visszajátszottunk hasonló helyzetben és most már nem akar hinni nekünk (az is számíthat ha nem mi hanem más játszott vissza rá sokszor).

Tegyük fel, hogy ő is a 22+,A2s+,K8s+,Q9s+,J9s+,T8s+,98s,87s,76s,65s,A6o+,KTo+,QJo lapokkal lop (ez az összes lap 25%-a) de a 44+,A7s+,KJs+,A9o+,KQo lapokkal adná meg az allinünket (ami az összes lap 13%-a). Azaz kb. 4 esetből egyszer lop és 2 esetből egyszer dobja el egy restealre (pontosan 48%-ban). Nézzük a megfelelő egyenletet: 0,48*4+0,52*(43*x-23)=0, azaz 1,9+(22,4)*x-12=0, tehát (22,4)*x=10,1, végül x=45,1%. Azaz az ellenfél megadórange-dzse ellen 45% esélyre van szükségünk a push-hoz. Ekkor Pokerstove szerint a 66+,AJo+,ATs+ lapokkal push-solhatunk.

Összefoglalás

A számításokból kiderül, hogy a fenti szituációban a 99+,AQ+ lapokkal szinte minden esetben megéri restealelni. Ha az ellenfél elég feszes és még nem sokat láttuk lopni, akkor nem igazán érdemes ennél lazábban pusholnunk. Ha viszont az ellenféltől sok emelést és lopást láttunk már, akkor lazítanunk kell. Ha az illető egy nagyon veszteséges játékos vagy úgy érzi, hogy vissza akarnak játszani rá kihasználva a sok lopkodását akkor lazítanunk kell egy kicsit és a 66+,AJo+,ATs+ lapokkal kell pusholnunk. Ha viszont sokat láttuk emelgetni, lopkodni de nem igazán csapott le rá senki és mi se mutattunk túl sok agressziót akkor jócskán fellazíthatjuk a restealelő range-dzsünket és a 22+,AJo+,KTo+,QTo+,JTo,A9s+,K4s+,Q8s+,J8s+,T8s+,98s,87s lapokkal is pusholhatunk. Persze lehetnek extrém esetek is. Leginkább azt említhetnénk meg amikor az ellenfél szinte minden körben emel és még senki nem csapott le rá. Ekkor még jobban fellazíthatjuk a resteal tartományunkat. De nagyon veszteséges játékosok ellen óvatosabbnak kell lennünk hiszen ők valószínűleg lazán adnak meg.

Ugyebár a fenti szituáció amit kielemeztünk csak egy a sok közül. De akár viszonyítási alapként is használhatjuk. Pl. ha nem 20BB zsetonunk van hanem csak 15BB, akkor feszesebben kell restealelnünk mert az ellenfél sokkal jobb esélyeket fog kapni a tartáshoz. Persze a 99+,Aq+ lapok valószínűleg akkor is jók, sőt a fellazult call tartomány miatt valószínű az 66+,AJo+,ATs+ lapok is. De ennél csak nagyon ritkán kell lazábbnak lennünk és akkor sem annyira mint a 3. esetben. Egy lazán lopkodó és feszesen megadó ellenfél ellen 15BB-vel talán push-solhatnánk az 33+,ATo+,KQo+,A7s+,KJs+ lapokkal is. De megváltozhat a helyzet bizonyos bubble szituációkban is. Pl. ha hárman vagyunk és a chipleader lopott és a harmadik ellenfélnek jóval kevesebb zsetonja van mint nekünk akkor feszesebben kell restealelnünk hiszen egyrészt a CL-t nem fenyegetjük kieséssel másrészt a duplázódással nem érünk olyan sokat mint egy átlag esetben. Egy olyan szituációban viszont amikor hármanan vagyunk és mi vagyunk a CL-ek akkor sokkal lazábban restealelhetünk hiszen kieséssel fenyegetjük a játékost ráadásul ha nyer ellenünk akkor se lesz még pénzben amiknek tudatában valószínűleg feszesebben ad meg. A legextrémebb változat amikor CL-ek vagyunk és van egy játékos akinek jóval kevesebb zsetonja van mint az emelő játékosnak. Ekkor (nem nagyon veszteséges játékos ellen) 20BB-vel a legtöbb esetben akár bármelyik két lappal restealelhetünk. Végül megemlíteném, hogy a fenti szituáció nem annyira SNG specifikus, hogy hasonló MTT vagy CG szitukban túlságosan el kellene térnünk a kiszámolt laptartományoktól.

Remélem másoknak is hasznos volt ez aki eszmefuttatás. Várom az észrevételeket egyéb szituk elemzését.

2010.02.11 by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

Nekem miért nem jön be? - 1. rész

Rengeteg cikk videó jelent meg az utóbbi néhány évben amelyekben egy profi pókerjátékos precízen leírja, hogy milyen stratégiával nyer havi dollár ezreket vagy akár tízezreket. A megjelenés után fellelkesült játékosok ezrei próbálják ki a "csoda" stratégiát de érdekes módon bármennyire is igyekeznek mégis csak egy elenyésző részük fog akár csak fele olyan sikeres lenni hosszútávon mint a cikkek vagy videók szerzője. A többiek különféle indokokat találva elpártolnak a befuccsolt stratégiától és inkább keresnek egy másikat akár egy másik játéktípusban.

Biztos vagyok benne, hogy a legtöbbünknek már volt olyan élménye, hogy kipróbált egy állítólagosan nyerő póker stratégiát de neki valamiért mégse jött be. A célom az, hogy a cikk végére mindenki megtalálja a saját válaszát arra, hogy hogyan történhetett ez, majd kijavítva a hibákat a második nekifutást már siker koronázza.

Először is néhány saját példával világítanám meg miről is van szó. Amikor elkezdtem pókerezni az első stratégia amit kipróbáltam Selindek FL pókersulija volt. Gondoltam ha másnak sikerült nekem is sikerülhet. Minden áron nyerő játékos akartam lenni ezért rengetegszer elolvastam Pokersulit, kinyomtattam az indulási táblázatokat majd belevetettem magam a játékba. Először nyertem néhány dollárt a semmiből aztán nem sokkal később jött egy bukószéria és lenulláztam magam. Nem adtam fel, újra átolvastam a Pokersulit kijavítottam a hibáim és újra sikerült egy kisebb bankrollt építenem. De végül újra elvesztettem mindent. Volt, hogy befizettem kisebb összegeket de a végén ugyanarra a sorsa jutottak mint a nullából épített bankroll. Nem tudnám megmondani hányszor buktam el mindent és hányszor álltam újra talpra. Egyszerűen hiába volt előttem a stratégia amivel olyan sokan nyertek már egy csomó pénzt nekem valamiért nem sikerült. Utólag belegondolva a legnagyobb hibám az volt, amit nagyon sok kezdő és akár haladó játékos elkövet, hogy túl türelmetlen voltam, viszonylag gyorsan akartam sok pénzt keresni és ezért nem megfelelő bankrollmenedzsmentet alkalmaztam. A nullázások persze frusztrálttá tettek csökkent a stratégiába vetett bizalmam ezáltal gyakran kerültem tiltre és sokat hibáztam. Ezen kívül nem tudtam, hogy pontosan mekkora óránkénti nyereség számít jónak egy adott szinten azért folyamatosan elégedetlen voltam ami szintén a tilt és egyben a hibázás esélyét növelte. Biztos vagyok benne, hogy ha türelmesebb vagyok és szigorú bankrollmenedzsmenttel illetve a legkisebb nyereséggel is megelégedve játszok szépen lassan ( de a lényeg, hogy biztosan) nyerő FL játékossá váltam volna hosszútávon. Tehát a tanulság ebből, hogy vegyük nagyon komolyan a bankrollmenedzsmentet és annak ellenére, hogy rengeteget energiát fektettünk a stratégia megtanulásában és úgy érezzük jár nekünk a siker kezdetben elégedjünk meg a legkisebb nyereséggel is. Egyáltalán nem könnyű nyereséges vagy akár nullszaldós játékossá válnunk legyünk szerények és büszkék rá ha elértük. Aztán később még több tanulással növelhetjuk a profitunkat.

A sokadik nullázásom után rátaláltam a Short Stack Strategy-re és váltottam. Ugyanolyan nagy elánnal kezdtem el tanulni ezt a stratégiát is és egy szigorú bankrollmenedzsmenttel kisebb elvárásokkal végül is sikerült nyereségesnek lennem vele hosszútávon. Kb. 120 órát játszottam NL$10-en átlag 6 asztalon óránkénti 1,5$ tiszta profittal. Ez akkoriban ugyanannyi kereset volt mintha diákmunkát vállaltam volna szóval elégedett voltam vele. Pláne, hogy megtapasztaltam, hogy nem is olyan könnyű nyereségesnek lenni a pókerben. A lényeg, hogy végre sikerült és nagyon boldog voltam. Visszagondolva viszont egyáltalán nem játszottam tökéletesen. Ugyanis nem hittem 100%-ig a stratégiában és sok helyen a saját szájízemre módosítottam. Pl. valószínűleg FL berögződésnek köszönhetően egyszerűen nem akartam elhinni, hogy nem nyereséges limppelni ászos egyszínű lapokkal vagy magas suited connectorokkal. Vagy pl hasonlóan FL berögződés miatt sose adtam meg egy visszaemelést AK vagy JJ-vel rosszabb lappal. De ezeken kívül még elég sok helyen módosítottam az eredeti Short stack Strategy-n nem csak szándékosan de figyelmetlenségből is hiszen például elkerülte a figyelmemet, hogy c-betelni csak egy ellenfél ellen szabad illetve, hogy ha több mint a stackünk felét tennénk be a potba akkor inkább menjünk allin. Szóval igazából kész csoda, hogy nyereséget tudtam felmutatni SSS-sel. Nagyon érdekes, hogy ahogy teltek a napok és egyre tapasztaltabb lettem és egyre többet agyaltam a játékon folyamatosan csiszoltam a saját majdnem-SSS stratégiámon míg a végén már kezdett nagyon hasonlítani az eredetire. Aztán később amikor már egészen mást játszottam de már egy éve nyerő és elég tapasztalt játékos voltam visszatértem a SSS elméletéhez és beláttam, hogy pontosan az a helyes stratégia ami le van írva. Ma is azt állítom, hogy az SSS működik akár magasabb téten is de csak akkor ha valaki pontosan betartja és nem alakítja át egy kicsit sem a saját tapasztalatai, berögződései hatására. A lényeg tehát, hogy higgyünk az adott stratégiában és tartsuk be betűről betűre mert csak akkor lehetünk biztosak a sikerben.

Miután sikerült nyereségesnek lennem NL10 SSS-ben léptem egy szintet és kipróbáltam magam NL$25-ön SSS-t játszva. Játszottam, játszottam de az óránkénti nyereségem végig jóval kevesebb volt mint NL$10-en végül 40 óra játék után nem láttam értelmét a folytatásnak és feladtam. Úgy éreztem nincs értelme tovább játszanom NL$25-ön ha kevesebb profitot érek el mint NL$10. Úgy éreztem, hogy az SSS igazából csak NL$10-n működik jól, pedig olvastam nagyon sok játékosról akik NL$50-en vagy magasabb téten is sikeresen alkalmazzák. De hiába ha nekem nem jött be. Egyszerűen nem tudtam már hinni a stratégiában. Visszagondolva valószínűleg visszaütött az, hogy még mindig nem a pontos SSS-t játszottam ráadásul szerencsém sem volt a kezdésnél. A nem megfelelően betartott stratégia párosult egy kisebb pechsorozattal ami azonnal azt eredményezte, hogy megingott a hitem az SSS-ben és más típusú játék után néztem.

Ezután a Harrington könyve alapján kreált push or fold táblázatommal és az SSS tapasztalatommal elkezdtem egy asztalos SNG-zni. Igen jól kezdtem 1$-ból gyorsan feljutottam 6$-os szintig ahol elvoltam egy ideig amíg kiszedtem a legjobb bónuszokat. Ma már főként 20$-30$ osokat is játszom. A SNG pályafutásom alatt rengeteg stratégiát próbáltam ki. De szerencsére már elég tapasztalatom volt benne, hogy sikerrel alkalmazzam őket.

A következő részben végigmegyünk azokon a buktatókon amik meggátolhatják, hogy nyerjünk egy bizonyos stratégiával.

2009.12.03. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG oktatóvideók: 2. SitnGoGrinders

A SitnGoGrinders-ről

Az első SNG oktatóvideó oldal amit be szeretnék mutatni részletesen a SitnGoGrinders.com. Véleményem szerint nem túl drága de mégis nagyon színvonalas oldal. 3 hónapnyi előfizetés 45$. Paypal-lal lehet fizetni. Ezért az összegért korlátlanul meg lehet nézni az összes oktatóvideót, elolvasni a fórumot a blogokat és a cikkeket. Következzenek sorban az oktatók mellékelve a Sharkscope statisztikáikkal (mindenki a Pokerstars-os nickjével szerepel).

A SitnGoGrinders főtrénerei

Ők a SitnGoGrinders hivatalos oktatói. Tőlük láthatjuk a legtöbb oktatóvideót.

Név: azntracker

Specialitás:
- magas tétes 9 fős turbo SNG
Eredményei:
- 18600db 9fős turbo SNG, átlag 231$-os téten, 3% átlag ROI-val
Ranglistahelyezés:
- 2008-ban 9-10 fős Holdem SNG total profit kategóriában 2. hely
- 2009-ben 9-10 fős Holdem SNG total profit kategóriában szintén 2. helyen áll
Oktatóvideói:
- összesen 23 db oktatóvideó, ennek nagy része magas tétes 9 fős turbo SNG

Név: darinvg

Specialitás:
- közepes tétes 9 fős turbo SNG
Eredményei:
- sajnos le van blokkolva
Videói:
- összesen 27 db oktatóvideó

Név: dombomain33

Specialitás:
- közepes tétes 6 fős turbo/normál SNG
Eredményei:
- 12718db 6fős normál SNG, átlag 53$-os téten, 6% átlag ROI-val
- 3811db 6fős turbo SNG, átlag 60$-os téten, 5% átlag ROI-val
Ranglistahelyezés:
- 2009-ben 5-6 fős 36$-100$-os SNG total profit kategóriában 19. helyen áll
Videói:
- összesen 24db oktatóvideó, nagyrészt közepes tétes 6fős SNG

Név: fultip777

Specialitás:
- közepes tétes 9fős normál SNG
Eredményei:
- 9353db 9fős normál SNG, átlag 83$-os téten, 11% átlag ROI-val
Ranglistahelyezés:
- 2008-ban 9-10fős 36$-100$-os Holdem SNG kategóriában 1. hely
Videói:
-Összesen 27db oktatóvideó, főleg közepes tétes 9fős normál SNG

Név: gosox83

Specialitás:
- közepes tétes turbo/normál Heads Up SNG
Eredményei:
- 3025db normál HU SNG, átlag 49$-os téten, 13% átlag ROI-val
- 8286db turbo HU SNG, átlag 49$-os téten, 7% átlag ROI-val
Videói:
- Összesen 29db oktatóvideó, nagyrészt közepes téten HU SNG

Név: sizzlinbetta

Specialitás:
- közepes és magas tétes turbo/normál 6 fős SNG
Eredményei:
- 25252db 6fős turbo SNG, átlag 103$-os téten, 8% átlag ROI-val
- 4761db 6fős normál SNG, átlag 50$-os téten 14% átlag ROI-val
Ranglistahelyezés:
- 2008-ban 5-6fős SNG total profit kategóriában 5. hely
- 2009-ben 5-6fős 101$-300$ turbo SNG total profit kategóriában 3. helyen áll
Videói:
- Összesen 24db oktatóvideó, főleg közepes és magas tétes 6fős SNG

Név: tigerbalm

Specialitás:
- alacsony tétes 18fős,45fős,180fős turbo SNG
Eredményei:
- 3206db 18fős turbo SNG, átlag 24$-os téten, 12% átlag ROI-val
- 4842db 45fős turbo SNG, átlag 26$-os téten, 23% átlag ROI-val
- 3674db 180fős turbo SNG, átlag 13$-os téten, 47% átlag ROI-val
Videói:
- összesen 28db oktatóvideó, mindegyik alacsony tétes multitable SNG

Vendég oktatók

Ők SitnGoGrinders nem hivatalos oktatói. Jóval kevesebb videójuk van mint a főtrénereknek de persze ezeket is ugyanúgy megtekinthetjük.

Név: glitlr

Specialitás:
- alacsony tétes 9fős turbo SNG
Eredményei:
- 21461db 9fős turbo SNG, átlag 14$-os téten, 9% átlag ROI-val
Ranglistahelyezés:
- 2008-ban 9-10fős 16$-35$-os Holdem SNG total profit kategóriában 7. hely
- 2009-ben 9-10fős 5.01$-15$-os turbo Holdem SNG total profit kategóriában 1. helyen áll
Videói:
- összes 6db oktatóvideó, mind alacsonytétes 9fős turbo SNG

Név: pearljam1012

Specialitás:
- közepes tétes 6fős turbo SNG
Eredményei:
- 1702db 6fős turbo SNG, átlag 78$-os téten, 5% átlag ROI-val
Videói:
- egy db 180fős turbo SNG videó

Rebels of Poker trénerek

A Rebels of Poker egy SNG oktató oldal. A trénerek videói elérhetők a SitnGoGrinders oldalon a SitnGoGrinders előfizetői számára. Sajnos egyelőre nincs túl sok belőlük.

Név: gidders

Specialitás:
- közepes tétes 9 fős turbo SNG
Eredményei:
- 20580db 9fős turbo SNG, átlag 66$-os téten, 6% átlag ROI-val
Ranglistahelyezés:
- 2008-ban 9-10 fős 31$-100$-os turbo Holdem SNG total profit kategóriában 1. hely
Videói:
- 2db általános videó

Név: rat sauce 89

Specialitás:
- alacsony tétes 18fős,45fős,180fős turbo SNG
Eredményei:
- 17979db 18fős turbo SNG, átlag 32$-os téten, 7% átlag ROI-val
- 9835db 45fős turbo SNG, átlag 35$-os téten 5% átlag ROI-val
- 4255db 180fős turbo SNG, átlag 16$-os téten 44% átlag ROI-val
Ranglistahelyezés:
- 2008-ban 2-3 asztalos SNG total profit kategóriában 10. hely
- 2009-ben 2-3 asztalos 31$-100$-os SNG total profit kategóriában 18. helyen áll
Videói:
- 2db 18-45fős oktatóvideó

Név: Skitz0Frenik

Specialitás:
- közepes tétes 9fős turbo SNG
Eredményei:
- 8540db 9 fős turbo SNG, átlag 41$-os téten, 7% átlag ROI-val
Ranglistahelyezés:
- 2009-ben 16$-35$-os SNG total profit kategóriában 9. helyen áll
Videói:
- 2db 9fős SNG videó

Név: hustla16

Specialitás: - alacsony tétes 45fős turbo SNG
Eredményei:
- 4509db 45fős turbo SNG, átlag 30$-os téten, 14% átlag ROI-val
Videói:
- 1db 45fős videó

Név: bparis

Specialitás:
- alacsony tétes 18fős turbo SNG
- közepes tétes 45 fős SNG
Eredményei:
- 3913db 18fős turbo SNG, átlag 27$-os téten, 19% átlag ROI-val
- 6070db 45 fős turbo SNG, átlag 46$-os téten, 18% átlag ROI-val
Videói:
- 1db 6fős videó és 1d superturbo videó

Név: swisstard

Specialitás:
- alacsony tétes 18fős,45fős turbo SNG
Eredményei:
- 4526db 18fős turbo SNG, átlag 32$-os téten 8% átlag ROI-val
- 6205db 45 fős turbo SNG, átlag 26$-os téten 12% átlag ROI-val
Ranglistahelyezés:
- 2009-ben 2-3 asztalos 16$-35$-os SNG total profit kategóriában 14. helyen áll
Videói:
- 1db 9 fős videó

Összefoglalás

Tehát 45$-ért 15 profi SNG játékos összesen 200db oktatóvideóját nézhetjük meg ha regisztrálunk a SitnGoGrinders-re. Ja és perssze folyamatosan jönnek az újabb videók. Szerintem nagyon megéri ha valaki komolyan szeretne tanulni és fejlődni.

2009.09.21. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG oktatóvideók: 1. Bevezetés

Miért nézzünk SNG oktatóvideókat?

A versenyjáték nagyon bonyolult. Magunktól vagy akár egy ICM kalkulátor segítségével rájönni a helyes stratégiára majdhogynem lehetetlen. Sokkal egyszerűbb keresnünk egy nagyon jó játékost abban a SNG típusban ami játszunk és lemásolnunk a játékát. Kicsit prózai módszer de valójában tényleg ez a leghatékonyabb. Sajnos a legtöbb profi nem ír stratégiai cikkeket viszont videót sokan készítenek. Ha letudjuk ellenőrizni, hogy valóban jó játékos videóit nézzük és ráadásul profi videóelemzők vagyunk, akkor nagyon értékes tudás birtokába juthatunk. Tehát ha már legyőztük a mikrótétet (mondjuk az általam írt SNG stratégia mikrótétre cikksorozat segítségével) akkor érdemes némi pénzt áldoznunk oktatóvideókra, hogy magasabb téten is vastagon nyerő játékosok legyünk. Ebben a kis cikksorozatban megszeretném osztani minden tudásom a SNG oktatóvideókról.

Milyen SNG oktatóvideókat nézzünk?

Szerencsére manapság nagyon sok SNG oktató készít videókat. Sokan azt mondják, hogy minek leellenőrizni, hogy milyen játékos az adott oktató hiszen ha már videót készít biztos nyereséges lehet. Én viszont nem szeretek semmit a véletlenre bízni ráadásul egyáltalán nem mindegy mennyire nyereséges az illető. Nyilván szívesebben tanulunk egy 10%-15% ROI-s játékostól mint egy 5% ROI-stól. Vagy szívesebben tanulunk egy 10% ROI-s játékostól aki már lejátszott 5000 SNG-t mint attól aki még csak 1000-et. Szerencsére a -on nagyon könnyen leellenőrizhetjük ki milyen jó is valójában. Én elő vagyok fizetve a sharkscope-ra és a cikksorozatban leírom minden oktató megfelelő statisztikáját, hogy pontos képet kapjunk ki milyen eredményeket ért el eddig a videón mutatott játékával.

Hogyan nézzük hatékonyan az oktatóvideókat?

Miután találtunk egy (leellenőrizetten) nagyon jó játékost akinek legalább 10db oktatóvideója van abból SNG típusból amire kíváncsiak vagyunk, akkor nincs más dolgunk minthogy eltanuljuk a játékát. Ez azért korántsem olyan egyszerű. Ha csak nézegetjük a videókat (és nincs fotografikus memóriánk) akkor nem sokra megyünk. Nyilván minden részletet nem tudunk megjegyezni és lehetnek dolgok amikre rosszul emlékezünk, vagy esetleg félreértelmezünk, így akár az is elképzelhető, hogy a videónézéssel többet ártottunk mint használtunk. Ezért mindenképp ajánlatos lassan nézni a oktatóvideókat minden fontos részletet kijegyzetelve. Ami eltér a standard játékról azt írjuk ki egy papírra. Mindig vegyük figyelembe a zsetonmennyiséget, hiszen a különböző zsetonmennyiség különböző stratégiát kíván. Azt se felejtsük el, hogy a játék melyik szakaszában tartunk hiszen bubbleban erősen eltér a stratégia mint bubble-n kívül. Miután végigelemeztük a videókat az egészből összegyúrhatunk egy stratégiát. A SNG stratégia mikrótétre cikksorozatban leírt stratégia egy jó minta lehet stratégiakészítésben. Azért leírok néhány dolgot amikre mindenképp oda kell figyelnünk videóelemzés közben:

-Push stratégia: Milyen laptartománnyal allinel adott pozícióból, adott zsetonmennyiséggel ha előtte mindenki dobott?

-Push ha limpeltek: Milyen laptartománnyal allinel adott pozícióból, adott zsetonmennyiséggel ha valamelyik pozícióból limpeltek előtte?

-Resteal allin: Milyen laptartománnyal allinel adott zsetonmennyiséggel ha valaki adott zsetonnal adott pozícióból emelt előtte.

-Call stratégia: Milyen laptartománnyal ad meg egy adott pozícióból jövő adott zsetonmennyiségű első beszállós allint?

-Izolálás: Milyen laptartománnyal megy allin ha egy adott pozícióból adott zsetonmennyiséggel valaki első beszállóként allinelt kevesebb zsetonnal.

-Milyen stratégiával játszik 15-30BB zsetonnal? Emelés, lopás, resteal, c-bet és egyéb flop utáni játék.

-Milyen stratégiával játszik az első 2-3 vakszinten? Emelés, limpelés, visszaemelés, setre-játszás, flop utáni játék stb...

Ez a felsorolás tényleg csak egy iránymutató. A legjobb tényleg ha valaki elolvassa a SNG stratégia mikrótétre sorozatot és abból egy részletesebb képet kaphat mire kellene odafigyelni stratégiaelemzés közben. Ha nagyon ügyesek vagyunk a végén még az is előfordulhat, hogy jobban tudjuk, hogy játszik az adott videókészítő SNG pró mint ő maga. :) Viccet félretéve nagyon fontos a precíz elemzés, hogy véletlenül se értünk félre semmit mert az tényleg nagyon káros lehet. Érdemes persze arra is odafigyelni mit mondanak a SNG oktatók videó közben, de ehhez persze nem árt tudunk angolul. De különben meg nem feltétlenül szükséges hallgatunk lényeg a mutatott játéka és az, hogy mi ezt jól értelmezzük. A továbbiakban majd a különböző SNG videó oktató oldalakat fogom kielemezni, hogy mindenki kiválaszthassa milyen videókat érdemes megnéznie.

2009.09.20. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

Póker történelem évszámokban

Végeztem egy kis kutatást a pókert történetéről. Kíváncsi voltam, hogyan fejlődött a póker azon belül az online póker klülösképpen a magyar nyelvű online póker. A fontosabb eseményeket kigyűjtöttem évszámokban. A lista koránt sem teljes. Még bővíteni fogom. Ha valaki talál egy fontos dátumot ami kimaradt azt szívesen venném ha megírná a cikkhez tartozó topikban.

60-as évek - A póker még csak egy népszerűtlen játék a kaszinók eldugott zugaiban

1969 - Meghívásos verseny a Holiday Hotel-ben 7 fővel Las Vegasban (sokak szerint az első WSOP). Crandell Addington nyerte.

1970 - WSOP: 7 induló, Johnny Moss a bajnok, a verseny ettől kezdve Jack Binion kaszinójában rendezték a Horseshoe-ban

1971 - WSOP: 6 induló, Johnny Moss a bajnok, az első freezout (kitalálója Walter "Puggy" Pearson)

1972 - WSOP: 8 induló, Thomas "Amarillo Slim" Preston a bajnok, az első added money verseny (Binion megduplázza díjazást)

1973 - WSOP: 13 induló, Walter "Puggy" Pearson a bajnok, az első TV-s közvetítés

1974 - WSOP: Johnny Moss a bajnok, az első háromszoros világbajnok

1975 -WSOP: Brian "Sailor" Roberts a bajnok

1976 - WSOP: Doyle Brunson a bajnok

1977 - WSOP: Doyle Brunson a bajnok, az első női verseny

1978 - WSOP: Bobby Baldwin a bajnok

1979 - WSOP: Hal Fowler a bajnok

1980 - WSOP: 73 induló, Stu Ungar a bajnok (27 évesen a legfiatalabb világbajnok)

1981 - WSOP: 75 induló, Stu Ungar a bajnok

1981 - Az első komoly póker stratégiai könyv: Sklansky on Poker

1982 - WSOP: Jack Straus a bajnok

1983 - WSOP: 108 induló, Tom McEvoy a bajnok, a 13 verseny között elsőként omaha verseny is volt (David Sklansky nyerte)

1984 - WSOP: Jack Keller a bajnok, az első pot limites versenyek

1984 - Az első pókerező program (Mike Caro Orac-ja)

1985 - WSOP: 140 induló, Bill Smith a bajnok

1986 - WSOP: Berry Johnston a bajnok

1987 - WSOP: Johnny Chan a bajnok

1987 - Sklansky: Theory of Poker

1988 - WSOP: 166 induló, WSOP Johnny Chan a bajnok

1989 - WSOP: 172 induló, Phil Hellmuth a bajnok (24 évesen a legfiatalabb világbajnok)

1990 - WSOP: 193 induló, Mansour Matloubi a bajnok (az első európai világbajnok)

1991 - WSOP: 215 induló, Brad Daugherty a bajnok

1992 - WSOP: 201 induló, Hamid Dastmalchit a bajnok

1993 - WSOP: Glenn Cozen a bajnok, már 21 versenyből állt a WSOP

1994 - WSOP: 268 induló, Russ Hamilton a bajnok

1995 - WSOP: Dan Harrington a bajnok

1996 - WSOP: 295 induló, Bruce Van Horn

1997 - WSOP: 312 induló, Stu Ungar a bajnok

1997 - Az első online pókerterem megalakulása: Planet Poker (még csak játékpénzben lehet játszani)

1998 - WSOP: 350 induló Scotty Nguyen a bajnok, Daniel Negreanu 24 évesen a legfiatalabb karkötőgyőztes, indult Mat Damon és Edward Norton is.

1998 - Az online póker kezdete: Pénzben is lehet játszani a Planet Pokeren (csak 3$/6$ FL Holdem Cash Game)

1998 - Az első komoly pókeres film: Pókerarcok (Rounders)

1999 - Új szintek a Planet Pokeren: 5$/10$ FL Holdem, 10$/20$ FL Holdem

1999 - Az első pókerműsor Európában: Late Night Poker (Brit)

1999 - WSOP: 393 induló, Noel Furlong a bajnok

1999 - Elindul a 2p2 fórum (Sklansky is az első hsz-ek közt)

2000 - WSOP: 512 induló, Chris Ferguson a bajnok

2000 - Az első online póker verseny (a Pokerspot teremben)

2001 - WSOP: 613 induló, Juan Carlos Mortensen a bajnok, az első 9 fős döntő, már 27 verseny

2002 - WSOP: 631 induló, Robert Varkonyi a bajnok, az első WSOP amire internetről is ki lehetett jutni (a Poker Stars 2 játékost küldött)

2002 - Az első WPT szezon kezdete

2002 - Elkészül a PokerStove

2003 - Elindul a Flop turn River fórum

2003 - Televíziós kampányának köszönhetően a Party Poker lett a legnépszerűbb pókerterem megelőzve a Paradise Pokert

2003 - WSOP: 839 induló, Chris Moneymaker a bajnok, az első világbajnok aki internetes szateliten keresztül jutott ki a WSOP-ra (42$-ból), a PokerStars már 37 játékost küldött

2004. január - Elindul az első magyar pókeres fórum az OPHU

2004. február - Az első magyar pókerstratégia: Selindek pókersulija az OPHU-n

2004 - Az első magyar pókerközvetítés. Kommentátor: Korda György.

2004 - Steward Reuber - How Good is your Pot-Limit Holdem

2004 - Az első WSOP circuit (2004-2005-ös szezon, 5 verseny)

2004 - WSOP: 2576 induló, Greg Raymer a bajnok, a WSOP rendezési jogát átvette a Harrah's Entertainment

2004 - Az első EPT szezon kezdete (7 verseny)

2004 - Az első NL Holdem stratégiai könyv: Dan Harrington - Bill Robertie, Expert Strategy for No Limit Holdem Tournaments.

2005 - Elindul a Pocketfives fórum, az első online póker ranglista

2005 - Elindul a Pokerstrategy oldal és fórum, az első kezdőtőkét kínáló oldal

2005 - Az első magyar nyelvő pókeres könyv (Sklansky, A póker elmélete)

2005 - Az első online pókeroktató oldal: Real Poker Training (10$/hó és főleg versenyvideókat lhetett nézni)

2005 - Az első NL CG oktató videók (Cardrunners)

2005 - WSOP: 5661 induló, Joe Hachem a bajnok, a WSOP új helyszíne a Rió casino, a PokerStars 1000 játékost küldött, ezidáig sosem volt sportverseny vagy televíziós közvetítés ahol 7,5 millió dollárt lehett nyerni

2005 - Az első WSOP verseny az USA-n kívül a WSOP circuit keretében

2005 - Barry Greenstein: Ace on the River

2005 - Az első Budapest Poker Open, bajnok: Fóris Attila

2006 - WSOP: 8773 induló, Jamie Gold a bajnok, már 45 verseny, Tóth Richárd második lett az 1500$-os NL Holdem versenyen (az első magyar dobogós helyezés a WSOP történetében)

2006 - Az első freeroll csak magyaroknak (Expect.com)

2006 - Az első magyar nyelvű NL Holdem könyv (Dan Harrington - Bill Robertie: NL Holdem Versenystratégia I.)

2006 - UIEGA

2006 - BPO, bajnok: Pintér Márk

2007 - Elindul a magyar Pokerstrategy (50$ kezdőtőke magyaroknak is), Short Stack Strategy magyarul

2007. március - Az első SNG stratégiai videó a Pokerstrategy-n (Morgoth)

2007. március - Elindul a Pókerakadémia fórum

2007 WSOP: 6358 induló, Jerry Yang a bajnok

2007. július - Az első magyar nyelvő póker oktató videó a Pokerstartegy-n: kispeterg NL$10 SSS

2007 - Új pókeres filmek: Lucky You, Deal

2007 - Collin Moshman: Sit'n Go Strategy, az első SNG stratégia könyv

2007 - Az első WSOP Europe (3 verseny)

2007. szeptember - Selindek: Pokersuli II. (NL Holdem stratégia)

2007. december - BPO, bajnok: Duró Gyula

2008. február - Az első magyar nyelvű SNG videó: volleyboy, Pokerstrategy

2008. április - Kaló Dénes 2. lett a Monte Carlo-i EPT-n és 1 179 000 eurót nyert ami máig magyar rekord (az első 500000$ feletti magyar pókernyeremény)

2008 - WSOP: 6844 induló, Peter Eastgate a bajnok, már 55 verseny

2008 - Az első magyar EPT Budapesten

2008 - Magyar nyelvű SNG cikkek a SNG Planet-en

2008. november - Az első magyar győzelem a PokerStars Sunday Millionon és egyben az első magyar a Pocketfives top10-ben: Breeth

2008. december - BPO, bajnok: Gáll Zsombor (az első online pró aki BPO-t nyer)

2009. január - elindul a Pókerkarrier Fórum

2009.05.19. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG stratégia mikrótétre: 12. Többasztalos SNG, MTT

A cikksorozat alapvetően az egyasztalos mikró SNG-król szól de azért szeretnék pár szót szólni a többasztalos SNG-król és az MTT-kről is. Eddig Sharkscope szerint PS-en 3280 db (főként turbo) multitable SNG-t játszottam le átlag 3$-os téten átlag 15% ROI-val. Egyrészt nem érzem azt, hogy ez olyan túl jó eredmény lenne másrészt nem olyan rég tudatosult bennem, hogy pontosan miben kellene máshogy játszani a többasztalos versenyeket mint az egyasztalosokat ezért nem akarok most konkrét stratégiát írni. Jelenleg egyébként 18 és 45 fős turbo SNG-kat játszok átlag 25 asztalon. Később ha lecsiszolódik a stratégiám és lesz elegendő mintám egy nagyon jó eredménnyel akkor majd megírom egy külön cikkben.

Ami az MTT-ket illeti lejátszottam vagy 1000db-ot de erről pontos statisztikám nincs. Egy biztos, hogy az added money és egyéb promóciós MTT-ken nagyon sok nyereséget termeltem. Egyébként ajánlom mindenkinek aki MTT-zni szeretne, hogy ne az átlagos versenyeken induljon hanem keressen added money versenyeket, különlegesen jó díjazású freerollokat vagy póker kupákat. Ezekkel megsokszorozhatjuk a várható nyereményünket. Manapság szinte minden napra lehet találni ilyen versenyt sőt bizonyos napokon akár 5-6 promó versenyen is indulhatunk.

1. Miben különbözik az egy asztalos versenystratégia a többasztalostól?

A legfontosabb, hogy többasztalos SNG-n illetve MTT-n nem kell annyira befeszülni bubble-ban. Az a bubble nem ugyanaz mint az asztalos SNG bubble. Azzal, hogy ITM kerülsz nem sokat érsz el. Egyrészt jóval kevesebbet nyersz a BI-hez képest másrészt attól, hogy ITM kerülsz még nagyon messze van az első hely. Ellentétben az egyasztalos SNG-val. Természetesen vannak átmenetek. Egy 18 fős SNG-n igaz kevésbé számít a bubble mint egy 9 fősön-de jobban számít mint egy 180 fősön. Igazából szerintem 100 fő felett már egyáltalán nem érdemes foglalkoznunk azzal, hogy kieshetünk-e bubble előtt vagy nem.

2. Push stratégia

A legtöbb játékos ugyanúgy nem szeret kiesni határeset lapokkal bubble előtt legyen az egyasztalos SNG vagy többasztalos vagy akár nagy MTT. Így mi hasonlóan nyomást tudunk gyakorolni rájuk bubbleban mint az egyasztalosokon. Tehát a push stratégiánkon nem kell változtatnunk az egyasztalos SNG-hoz képest. Nyugodtan lehet használni az alaptáblázatot majd közvetlenül bubbleban alkalmazni a megfelelő változtatásokat. ITM-ben is játszhatunk az alaptáblázat szerint. De ha nagy ugrás van a következő helyezés díja közt akkor vegyük úgy mintha bubble-ban lennénk. Nyilván ugyanúgy feszesebbek lesznek az ellenfelek ha látják, hogy egy karnyújtásnyira van a sokkal nagyobb nyeremény.

3. Call stratégia

Ez az a pont amiben lényegesen változtatásokat kell eszközölnünk. Az egy asztalos call stratégiát gyakorlatilag bubble-ra írtam mert legtöbbször bubbleban kell döntenünk hogy megadjunk-e egy allint vagy nem. De egy többasztalos versenyen legnagyobb részt nem bubble-ban leszünk, hanem jóval előtte vagy ITM-ben. Ezért többasztalos SNG-n vagy MTT-n lazábban kell megadunk mint egyasztaloson, ráadásul bubble-ban sem kell annyira befeszülnünk. Tehát az alapstratégiánal mindenképp egy fokkal lazább call-t javaslok, de azért itt sem kell túlzásokba esni és még mindig nem szabad annyira lazának lenni mintha CG-t játszanánk.

4. Játék 13-25BB zsetonnal

Ebben a szakaszban játszhatunk ugyanúgy mintha egyasztalos versenyen lennénk. Csak érdekességképpen megemlíteném, hogy véleményem szerint magas téten (100$ nevezés felett) a híres MTT prók ebben a szakaszban verik agyon a mezőnyt. Mégpedig leginkább a laza lopkodásuknak és resteal-jeiknek köszönhetően. De mint ahogy korábban is említettem mikrótéten ezt a fajta játékot nem szabad alkalmazni mert nem éri meg túl sokat lopkodni és resteal-elni a nagyon lazán megadós játékosok miatt.

5. Játék az első néhány vakszinten

Véleményem szerint egy sok asztalos MTT első néhány vakszintjén játszhatunk valamivel lazábban is mint egy egyasztalos SNG-n. Tehát limpelhetünk Axs-ekkel kis párokkal esetleg suited connectorokkal. De ne felejtsük el, hogy ugyanúgy érvényes az ICM modell-ből kikövetkeztetett elvünk, miszerint a nyert zseton kevesebbet ér mint a vesztett zseton. Azaz egy megadásra mindig rosszabb odszot kapunk mint ha CG-ben lennénk azaz csak a zsetonszámokat néznénk. Csak egy fokkal jobb a helyzet mint egy egyasztalos versenyen.

2009.05.13. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG stratégia mikrótétre: 11. Heads Up stratégia

A SNG végi Heads Up játék elméletileg ugyanaz mintha HU SNG-t játszanánk, sőt mintha CG HU-t játszanánk. Itt már csak a zsetonarányok számítanak, nem kell ICM-et alkalmazni (ugyanaz jön ki mintha csak a zsetonok alapján számolnánk). Ennek ellenére viszont koránt sem egyszerű játék és mivel ebben a szakaszban a legnagyobb a tét SNG-n nagyon fontos, hogy minél jobb stratégiát alkalmazzunk.

1. Harrington féle Heads Up stratégia

Amikor elkezdtem komolyabban SNG-zni akkor a Harrington: Versenystratégia második kötet HU játékát alkalmaztam, kicsit leegyszerűsítve, hogy alkalmazható legyen több asztalon online. Harrington könyvében a lapsorrend a random lap elleni nyerési esély szerint van meghatározva, de én most ezt átírom a cikksorozatban alkalmazott sorrendemre. Eszerint a következő. volt a stratégiám:

-SB-ről: Limp minden lappal, kivéve ha az ellenfél sokszor emel ezután. Emelés 35%-kal. Ha az ellenfél visszaemel az emelésemre akkor call 10%-kal.

- BB-ről: Ha SB csak egészített akkor emelés 25%-kal, ha SB emelt akkor megadás 25%-kal, visszaemelés 15%-kal.

Természetesen 8BB-vel már egyből allin mentem, 5BB-vel pedig egy fokkal lazább volt a stratégiám. Azaz push 50%-kal, call 35%-kal.

Részletesen a 11BB alatti játék (természetes megint relatív stackarányt kell tekinteni):

Push: 11BB-vel 25%-kal, 8BB-vel 35%-kal, 5BB-vel 50%-kal
Call (vagy reraise): 11BB-t 15%-kal, 8BB-t 25%-kal, 5BB-t 35%-kal.

Kiegészítés: Ha az ellenfél feszes megadósnak tűnt akkor egy fokkal lazábban pusholtam illetve, ha nagyon sokszor pusholt akkor egy fokkal lazábban calloltam illetve emeltem vissza. Ezek az elvek természetesen érvényesek 11BB-felett is.

Tehát az említett 3000 mikró SNG-mban ezt a stratégiát alkalmaztam. Ami SB-ről kiegészítést illeti azt az utóbbi időkben elgyahtam és eldobtam azokat a gyengébb lapokat amikkel nem emeltem.

Nem régiben rá kellett jönnöm, hogy ez a stratégia még mikrótéten is túl feszes. Főleg ha ante-k is vannak. De mivel ezt már leteszteltem és bejött ezért nem mondom, hogy nem érdemes alkalmazni. Minden esetre az biztos, hogy ennél feszesebbnek nem szabad lenni Heads Up-ban. A cikk végén leírom majd, hogy a mostani tudásommal milyen HU stratégiát alkalmazok.

2. HU Push or Fold Nash Equilibrium

A matematika egyik területe a stratégiai játékok elmélete. Ezt az elméletet Neumann János fejlesztette ki amikor póker matematikáját kutatta. Itt Nash tétele kimondja, hogy egy stratégiai játékban létezik egyensúlyi állapot. Ez azt jelenti, hogy ha két játékos játszik egy stratégiai játékot (ennek pontos definícióját most nem írom le) akkor létezik olyan stratégia, hogy ha az egyik játékos azt alkalmazza, akkor a másik nem jár jobban ha eltér tőle. Tehát optimális abban az értelemben, hogy az ellenfél bármilyen stratégiát választhat akkor számunkra az egyensúlyi stratégia a legjobb választás. Ezt az elméletet alkalmazzák közgazdaságtanban és számos más területen például a pókerben. Itt megtalálható a pókerre vett alkalmazás azaz a HU Push or Fold Nash Equilibrium. Tehát ezt a Heads Up push or fold stratégiát alkalmazva bármilyen stratégiával is játsszon az ellenfél mi nem veszíthetünk hosszútávon. Elképzelhető, hogy sokat nyerün,k elképzelhető, hogy csak keveset de legrosszabb esetben nullszaldósok leszünk. Tehát ez a "legkisebb rossz" stratégiája. Erről írtam is egy cikket A verhetetlen Heads Up push or fold stratégia címmel és a HU push or fold stratégiák topikban is beszéltem róla részletesen. Most többet nem akarok írni róla. Csak annyit, hogy bár ez nyerő stratégia, de ha van némi információnk az ellenfélről (márpedig mindig van mert senki nem véletlenszerűen játszik) akkor van ennél még nyereségesebb stratégia is. Szóval ezt csak érdekességképpen említettem. Arra viszont nagyon jó, hogy megértsük a Heads Up-ban mennyire fontos az, hogy nem engedhetjük túl sokszor át a vakokat az ellenfélnek. Meg persze jól alkalmazható ha nagyon kiszámíthatatlanul játszik az ellenfél.

A Nash Equlibirium HU Push or Fold táblázatban látható stratégia a cikksorozat nyelvére lefordítva kb. a következő:

Push: 11BB-vel 50%+SC-vel, 8BB-vel 50%+SC-vel, 5BB-vel 65%+SC-vel
Call (vagy reraise): 11BB-t 35%-kal, 8BB-t 50%-kal, 5BB-t 65%-kal.

A átírás nem teljesen pontos, de a lényeg látszódik. A 11BB-s push nem teljesen 50% mert a Q5-Q7-et kihagyja. Szóval valahol 35% és 50% van. Összeségében látható, hogy a Harrington HU szerinti stratégiámhoz képest ez a stratégia egyel lazább pusht javasol (SC-ket is hozzávéve) illetve két fokkal lazább call-t. Valahol a kettő között lesz az átmenet amit általános stratégiának fogok javasolni mikró SNG-hoz.

3. A javaslatom HU push or Foldra mikró SNG-n

A 11BB feletti játékkal túl sokat nem akarok foglalkozni, mert ez egy külön cikksorozatot is megérne. Leírtam egy alap stratégiát amit Harringtonnál is lehet olvasni szerintem az alkalmazható. Ami a 11BB alalti játékot illeti mikrótéten az átlag ellenfél HU-ban is feszesebben pushol mint magasabb téten. Tehát abban biztos, vagyok, hogy nem érdemes olyan lazán megadni mint amit a Nash táblázat javasol. Pushban már szerintem nincs ekkora eltérés a szintek közt. Mikrótéten alapból sok a calling station és szeretnek lazán megadogatni, magasabb téten meg az átlag játékos jobb képességű és azért ad meg HU-ban lazábban mert tudja, hogy ez már nem bubble és nem várhat nagyon jó lapokra. De egyik esetben sem lehetünk túl feszesek mert hiába nyereséges önmagában a push-sunk vagy a callunk ha túl sok vakot engedünk át az ellenfélnek. Tehát mikrótétre és kb hasonló pusht viszont feszesebb call-t javaslok a Nash táblázatnál. Persze mindezt átlag ellenfél ellen. Részletesen:

Push: 11BB-vel 35%+SC-vel, 8BB-vel 50%+SC-vel, 5BB-vel 65%+SC-vel Call (vagy reraise): 11BB-t 15%-kal, 8BB-t 25%-kal, 5BB-t 35%-kal.

Kiegészítések:

-Azokkal a lapokkal amikkel nem emelnénk nem javaslom a kiegészítést inkább dobjunk
-Ha SB csak kiegészített akkor azokkal a lapokkal push-soljunk amikkel egyébként megadnánk ha allinelt volna
-Ha vannak ante-k is akkor push-soljunk és call-oljunk egy fokkal lazábban
-Ha sokat pushol az ellenfél adjunk meg egy fokkal lazábban
-5BB alatt se push-soljunk 65%+SC-nél lazábban ha nincs ante, de ante-val is dobjuk a totál szemét lapokat (kb 80%-kal pusholjunk)

A 65% lapkategóriáról nem nagyon volt még szó. Ez is a SNGEGT szerinti legjobb 65%, azaz A2+,K2+,Q2+,J3+,T6+,97+,T3s+,95s+,86s+76s. Tömören ennyi a HU stratégia.

2009.04.27. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG stratégia mikrótétre: 10. Változtatások különleges bubble-szituációkban

Egy asztalos SNG-ban a bubble az a szakasz amikor már csak egy vagy két hely választ el minket a fizetős helytől. Az előző részek arról szóltak, hogy általában hogyan kell játszani SNG-ban. Említettem, hogy léteznek bizonyos bubble-szituációk amikor el kell térnünk az általános stratégiától. Leginkább 13BB alatti push or fold és a call döntésekben fogok beszélni de a többi esetre is meg kell próbálnunk kiterjeszteni az elveket. A lényeg az lesz, hogy egyes szituációkban lazábban más szituációkban feszesebben kell pusholni vagy call-olni. A viszonyítási alap az eddigi általános stratégia, azaz pl. a push or fold táblázat. Amikor azt mondom, hogy egy fokkal feszesebben kell pusholni akkor a táblázat előtt megadott lapsorrend szerint kell egy fokkal feszesebbnek lenni, azaz egy kategóriával feljebb kell lépni. Tehát ha a táblázatban 35% push van, akkor az egy fokkal feszesebb push 25%-ot jelent, a két fokkal feszesebb push 15%-ot és így tovább. Ha pedig azt, mondom, hogy egyel lazábban push-soljunk az azt jelenti, hogy egyel bővebb laptartománnyal, azaz a lapsorrenden egy kategóriát lejjebb lépve kell megadni. Azaz ha a táblázatban 15% push van akkor az egyel lazább push 25%-ot jelent, a két fokkal lazább 35%+SC-t. Pushnál a 35%-hoz és az 50%-hoz mindig gondoljuk hozzá a suited connectorokat (SC) is. Még meg kell említenem néhány elnevezést. A Big Stack egy olyan játékost jelent akinek az átlagos zsetonmennyiséghez képest több zsetonja van. A Shortstack ezzel szemben az a játékos akinek az átlagnál kevesebb zsetonja van. Az Ultra Shortstack pedig az akinek az átlagnál jóval kevesebb zsetonja van és általában 5BB vagy annál kevesebb.

1. A bubble lényege

Ha sokat elemezgetünk ICM kalkulátorral akkor előbb utóbb észrevehetjük, hogy bizonyos szituációk nagyon hasonlóak. Egy idő után rá lehet jönni milyen alapelvek működnek a bubble-ban. A fő kérdés az, hogy van-e egy nálunk sokkal kevesebb zsetonos. Mert ha van akkor kevesebbet kell kockáztatnunk a nálunk több zsetonosok ellen. Ráadásul minél kevesebb zsetonja van a legkisebb zsetonosnak, annál kevesebb kockázatot érdemes vállalnunk. Ez azért van, mert az ICM szerint ugyebár a nyert zseton kevesebbet ér mint a vesztett zseton így egy esetleges duplázás nem olyan kecsegtető mint CG-ben. Pláne abban a helyzetben ha egy nagyon kevés zsetonos (ultra shortstack) valószínűleg kiesik egy-két körön belül és mi könnyedén fizetős helyre kerülhetünk. Persze nem szabad a ló túlsó oldalára sem esni, azaz az sem jó ha túl feszesek vagyunk és csak azt várjuk mikor essen ki a kevés zsetonos. Meg kell találni a középutat azaz az ICM szerinti legjobb döntést. Ezen kívül nem csak önmagában az ICM modell miatt kell változtatnunk a stratégiánkon, hanem amiatt is, hogy a legtöbb játékos is változtat az övén. Sok játékos nem szeretne kiesni fizetős hely előtt, így feszesebben ad meg vagy akár feszesebben pushol. Ezenk kívül sok játékos kihasználva a többiek feszességét megpróbálja terrorizálni az asztal (azaz lazán pushol). Ha pedig az ellenfél feszesebben ad meg akkor nekünk lazábban érdemes pusholnunk és fordítva. Röviden ennyi a bubble lényege. A következő bekezdésekben végig veszem, hogy mikor és hogyan kell változtatni az alapjátékunkon. A stratégia alapvetően arra vonatkozik amikor már csak egy hely választ el minket a fizetős helytől. Ha két hely választ el minket, akkor próbáljunk valami átmenetet alkalmazni de az se nagy baj, ha ugyanenzt alkalmazzuk.

2. Feszesebb call

Általában elmondható, hogy bubble-ban feszesebben kell megadni mint bubble-n kívül. Ha már csak egy hely választ el minket a fizetős helytől és van egy nálunk kevesebb zsetonos is, akkor annál feszesebben kell megadnunk minél kevesebb zsetonja van ennek kevés zsetonosnak ahhoz a zsetonmérethez képest amit meg kellene adnunk. Nézzük pontosan milyen helyzetekben kell változtatnunk bubbleban a call stratégián:

- Ha átlagos zsetonunk van és van egy ultrashortstack call-oljunk egy fokkal feszesebben (ha az allin legalább akkora mint a mi zsetonunk)
- Ha Big Stack-kek vagyunk és egy másik Big Stack allinelt calloljunk egy fokkal feszesebben
- Ha Big Stack-kek vagyunk és egy másik Big Stack allinelt és van egy ultrashortstack akkor calloljunk két fokkal feszesebben (ez általában már csak a KK,AA lapokat jelenti).

3. Lazább call

Az előző cikkben említett általános call stratégia valójában egy bubble call stratégia. Tehát már eleve elég feszes a biztonság kedvéért. Bubble-n kívül talán lehet egy fokkal lazábban is megadni de azért óvatosan bánjunk ezzel. Tehát lazábban nem kell callolnunk az alapstratégiánal. Létezik ugyan egy elv ami azt mondja, hogy callolhatunk lazábban ha egy esetleges duplázással olyan helyzet alakul ki, hogy terrorizálhatjuk az asztalt, de ezt az elvet nem igazán lehet kihasználni mikró SNG-n, főleg azért nem mert az ellenfelek túl lazán adnak meg és nem igazán hagyják magukat terrorizálni. Magasabb téten viszont fontos eleme lehet játékunknak. Erről már írtam egy cikket korábban: Modern versenystratégia (Implikált EV)

4. Lazább Push

Akkor Push-solhatunk az alapstratégiával lazábban ha a mögöttünk lévő ellenfelek valami miatt feszesebben adnak meg. Egy átlag ellenfél bubble-ban feszesebben fogja megadni az allinünket, ha több zsetonunk van mint neki, azaz kiejthetjük a versenyből. Főleg akkor ha sokkal több zsetounk van és az esetleges győzelem számára még nem azt jelenti, hogy ezzel bekerült a fizetős helyre. Ráadásul még feszesebb lesz ha van egy nagyon kevés zsetonos (ultrashortstack) mert a legtöbben kevesebbet kockáztatnak ha látják, hogy valaki nemsokára kiesik és vége a bubblenak. Összefoglalva:

-Ha legalább másfélszer több zsetonunk van mint a mögöttünk lévőknek akkor pusholjunk egy fokkal lazábban
-Ha legalább másfélszer több zsetonunk van mint a mögöttünk lévőknek és van egy ultrashortstack is (aki nem mögöttünk van) akkor pusholjunk két fokkal lazábban (ez SB-ben ülve már általában azt jelenti, hogy pusholjunk bármely két lappal)

5. Feszesebb Push

Akkor érdemes az alapstratégiánál feszesebben push-solnunk ha mögöttünk csak több zsetonosok vannak de előttünk van egy sokkal kevesebb zsetonos. Ilyenkor nem várhatjuk el, hogy a mögöttünk lévők feszesebben adjanak meg viszont nem szeretnénk túl sokat kockáztatni az ultrashortstack miatt. Ha nekünk is kevés zsetonunk van akkor persze nem várhatunk. Tehát

- Ha mögöttünk legalább másfélszer több zsetonosok van és van egy ultrashortstack akkor pusholjunk egy fokkal feszesebben

Ezzel a szituációval egyébként legtöbbször akkor találkozunk ha SB-ben ülünk és mögöttünk ül a chipleader. Természetesen ha nekünk sokkal több zsetonunk van mint az ultrashortstack-nek de sokkal kevesebb mint a CL-nek akkor akár két fokkal feszesebben is pusholhatunk.

6. Záró gondolatok

Az említett elvek persze megint csak közelítések és csak a leggyakrabban előforduló bubble-helyzetekre vonatkoznak. Nagyon sokat elemeztem és kategorizáltam ICM szituációkat végül ez jött ki belőle. A lényeg megint az, hogy nem csak, hogy helyes de használható is legyen a stratégia. Ha megjegyeztük az alaptáblázatot és az alap call stratégiát akkor könnyedén tudunk csúsztatni rajta felismerve az egyes szituációkat. Igazából a lényeg az, hogy felismerjük a bubble főbb elveit és ezek alapján változtassuk az alapstratégiának játék közben. Ha magasabb szinten játszunk akkor más alapstratégiát kell alkalmaznunk de a bubble elvek ugyanazok lesznek. Végül megemlíteném, hogy az említett mikró SNG-im első felében én semmilyen változtatást nem alkalmaztam bubble-ban. Azaz szinte 100%-ig az alapstratégia szerint játszottam bármilyen helyzetben. Ennek ellenére elég szép nyereséget termeltem. Valószínűleg azért mert a legtöbb szituáció átlagos amelyekre az alapstratégia vonatkozik. Tehát ha végig csak az alapstratégia szerint játszik valaki az is nyereséges lehet de ha növelni szeretné a nyereségét akkor érdemes megtanulnia, hogy hogyan változtasson a játékán bubbleban.

2009.04.24. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG stratégia mikrótétre: 9. Push ha limpeltek vagy emeltek előttünk

Ez a fejezet arról fog szólni, hogy mihez kezdjünk ha 13BB-nél kevesebb zsetonunk van és előttünk már valaki beszállt a játékba. Azt, hogy 13BB felett mi a teendő már tárgyaltuk a korábbi fejezetekben. A push or fold részben olvasható, hogy első beszállóként 8BB vagy az alatti zsetonnal már semmiképp se emeljünk, hanem inkább menjünk egyből allint. 9-13BB közti zsetonnal már nehezebb a kérdés de csak akkor ha nincs ante. Ezekből ki lehet következtetni, hogy ha limpeltek vagy emeltek előttünk akkor szintén nem érdemes csak emelni vagy csak megadni. A pot jelentősen nagyobb lesz mintha senki nem szállt volna be előttünk így ilyenkor 13BB-alatt minden esetben csak két lehetőséget érdemes számításba venni: allin vagy fold.

1. Push ha emeltek előttünk

Véleményem szerint itt lehet a legtöbbet hibázni egy SNG-ban és a legtöbb játékos azért nem nyereséges mert túl lazán ad meg egy emelést vagy egy allint. Ha valaki nem ismeri az ICM-et és hasonlóan játszik SNG-n mintha az CG-lenne akkor ha a call szituációkat nem vennénk figyelembe akár nyereséges is (de legalább nullszaldós is) lehetne. De ha valaki a call-szituációkban csak a zsetonszámok és az esélyek alapján hozza meg a döntéseit (mint CG-ben) az a legtöbb helyzetben óriási veszteségeket fog elszenvedni, ami miatt a (többi szituációt tekintve) nagyjából helyes játéka ellenére veszteséges lesz. Ráadásul egy rossz első beszállós push messze nem olyan veszteséges mint egy rossz call, hiszen push-nál általában a nyereségünk nagy része az elnyert vakokból származik, míg call-nál kizárólag a lapok közti esélyek határozzák meg (persze figyelembe véve az ICM-met). Szóval 100%-ra merem állítani, hogy a legtöbb játékos a túl laza call miatt veszteséges SNG-ban. Én amikor kezdtem az eredményes SNG pályafutásom az volt a stratégiám, hogy ha emeltek előttem, legyen akármilyen kevés zsetonom csak és kizárólag az AK,JJ,QQ,KK,AA lapokkal adtam meg vagy emeltem vissza. A későbbiekben is csak egy kicsit lazítottam ezen bizonyos szituációkban. Főleg akkor ha csak 8BB alatti zsetonom volt illetve ha a kis vak allinelt rám amikor nagyvak voltam. Ez sokak számára nagyon feszes stratégiának tűnhet, de nekem bevált mikrótéten. Elképzelhető, hogy egy valamivel lazább stratégia jobb lehet de véleményem szerint az a kis plusz nyereség nem éri meg, a kockázatot, hogy véletlenül átessünk a ló túlsó oldalára és veszteséges callokat csináljunk. Azt is figyelembe kell venni, hogy mikrótéten a játékosok feszesebben pusholnak mint a magasabb téten. Sokan inkább limpelnek allin helyett, mert nem ismerik a SNG alapelveit. Sőt mikró SNG-ban a sok gyenge játékos miatt akkor is nyerhetünk ha nem csinálunk semmit az adott handben, mert ha rajtunk kívül mindenki hibázik akkor az ő veszteségeik nállunk realizálódnak. Így nem érdemes a legkisebb nyereséget jelentő helyzeteket is bevállalni. Pláne nem callnál. Tehát mindezeket összevetve a következő általános call stratégiát javaslom mikró SNG-ra (13BB vagy az alatti zsetonnal)

- Ha egy 8BB-nél több zsetonos emelt vagy allinelt MP-ből vagy LP-ből, akkor menjünk allin AK,JJ+-szal
- Ha egy 8BB-nél több zsetonos emelt vagy allinelt első beszállóként SB-ből, akkor menjünk allin AQ,99+-szal
- Ha egy 5BB körüli zsetonos allinelt (MP-ből vagy LP-ből) akkor menjünk alin AQ,99+-szal
- Ha egy 5BB körüli zsetonos allinelt első beszállóként SB-ből akkor menjünk allin AJ+,88+-cal

A többi lapot természetesen dobjuk el, és soha ne csináljunk olyat, hogy csak megadunk egy emelést még ha az csak egy minimum emelés is. A fenti stratégia persze a push or fold táblázathoz hasonlóan csak egy általános stratégia, amin bizonyos extrém bubble helyzetekben változtatni kell. Ezek a változtatások fel lesznek sorolva az egyik későbbi fejezetben. Ezen kívül ha van viszonylag megbízható információnk az emelő vagy allinelő ellenfélről akkor lehetünk kicsit lazábbak is, de csak mértékkel. Mindig tartsuk észben, hogy az ICM azt sugallja, hogy jóval feszesebben kell callolni a tényleges zsetonszámokból kiszámolt esélyeknél. Érdemes ICM kalkulátorral tudatosítani ezt az elsőre talán meglepő tényt.

2. Push ha megadás vagy visszaemelés is volt előttünk

Előfordulhatnak, olyan helyzetek amikor nem csak egy emelés vagy egy allin hanem egy visszaemelés volt előttünk. Ekkor már semmiképp sem adjunk AK,JJ+ tartománynál gyengébb lapokkal. Sőt a legtöbb helyzetben (főleg ha mindenkinek sok zsetonja van) még az AK,JJ lapokat is dobnunk kell és csak QQ+-szal érdemes megadni.

3. Push ha csak limpelők voltak előttünk

Mint már említettem ha csak limpeltek előttünk akkor 13BB alatti zsetonnal ha csak push-solni vagy dobni érdemes. Sőt ugyanez a helyzet ha 15-16BB zsetounk van és 3 vagy több limpelő volt előttünk hiszen ekkor ante nélkül is legalább 4,5BB van a potban így a pot több mint harmada a zsetonjainknak ami azt jelenti, hogy jobban járunk ha emelés helyett azonnal allinelünk (kivéve talán ha AA-nk van). Ha egy játékos első beszállóként limppel a SNG középső vagy végső szakaszában akkor az két dolgot jelenthet. Vagy nagyon jó lapja van és nem akarja, hogy egy emelésre mindenki dobjon, vagy pedig közepes lapja van amivel nem szívesen emel, de azért megnézni a potot. Az én véleményem az, hogy mindkét verzió hibás lépés SNG-ban és ebben a szakaszban a legtöbb esetben gyenge játékosok limpelnek első beszállóként. Minden esetre azt megállapíthatjuk, hogy egy limp általában gyengébb lapot takar mint egy emelés. Egy limp utáni újabb limp pedig még gyengébb. Így valószínűleg nem követünk el hibát, ha egy limp után minden lappal pusholunk amivel egyébként megadnánk, ha a limpelő emelt vagy allinelt volna. Ennél persze lehetnénk valamivel lazábbak is de nehéz kérdés, hogy mennyire. Ugyanazokkal a lapokkal biztos, nem pusholhatunk mint amikkel akkor mennénk allin ha nem szállt be volna előttünk senki, hiszen most több ellenfél van mögöttünk ráadásul a random lap gyengébb mint egy limpelt lap így többször számíthatunk megadásra a limpelőtől mint a mögöttunk lévőktől. Persze gondolhatná valaki, hogy aki nem mert emelni és inkább limplet az mindig elfogja dobni ha allineltek előtte. Ez logikus is lenne, de mint ahogy fentebb említettem viszonylag kevés zsetonnal általában gyenge játékosok limpelnek és a gyenge játékosok egyik ismertetőjele, hogy nehezen tudnak megválni a lapjuktól ha már tettek be zsetont a potba. Ráadásul nem zárhatjuk ki a jó lapokat se mert sokan szinte csak csapdázásra használják a limpet. Én sohasem részesítettem előnyben a túl laza pushot ezekben a helyzetekben. 8BB felett és 16BB alatt gyakorlatilag csak azokkal a lapokkal allineltem amikkel kb. 20BB zsetonnal emeltem volna miután limpeltek előttem (kivéve a KQ-t). Azaz azt javaslom, hogy ha csak limpelés volt előttünk, akkor 8BB-13BB zsetonnal menjünk allin a következő lapokkal:

Középső pozíció (MP): AQ+,TT+
Hátsó pozíció (LP): AJ+,88+
Vakok (SB, BB): ugyanaz mint hátsó pozícióból
BB-ből ha csak a SB limpelt: AT+,55+

Ha legalább 3 limpelő volt előttünk akkor 15BB-vel is menjünk allin a fenti lapokkal. Ha csak 5BB körüli zsetonunk van akkor általában lehetünk egy fokkal lazábbak:

Középső pozíció (MP): AJ+,88+
Hátsó pozíció (LP): AT+,55+
Vakok (SB, BB): ugyanaz mint hátsó pozícióból
BB-ből ha csak a SB limpelt: A8+,33+

Természetesen ez megint csak egy általános stratégia amin egyes helyzetekben változtatnunk kell.

2009.04.20. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG stratégia mikrótétre: 8. Push or Fold alapstratégia

Elérkeztünk ahhoz a részhez ami a közhiedelemmel ellentétben a legfontosabb szakasza az online SNG-nak. Sokan azt gondolják, hogy magas vakokkal a játék már csak szerencsén múlik, úgyhogy mindegy, hogyan játszanak. De ez messze nem igaz. Ezért is olyan nyereséges a SNG mert sokan nem veszik komolyan ezt a szakaszt. Éppen ezért a nyereségünk legnagyobb része SNG-n egy jó push or fold stratégiából származik.

1. Mikor játszunk push or fold-ot?

Először is tisztázzuk mi az push or fold. Ha egy versenyen a zsetonunk 10BB alá csökkent akkor legtöbbször már nem érdemes a szokásos 3BB-t emelni hanem sokkal jobban megéri egyből allin menni. Tehát vagy allinelünk (Push) vagy dobunk (Fold), más lehetőség nincs. Természetesen ugyanez az elv vonatkozik arra a helyzetre is ha nekünk ugyan sok zsetonunk van, de a mögöttünk ülőknek mindenkinek 10BB alatti zsetonja van. Ezt úgy mondjuk, hogy a relatív zsetonszámunk 10BB alatt van, hiszen 10BB-nél többet nem veszíthetünk egy allinnel. Sok esetben még akár 12 BB-vel is jobban megéri az egyből allint választani mint az emelést, különösen akkor ha vannak ante-k is. De erről majd később lesz szó. A push or fold egyébként alapvetően arra a szituációra vonatkozik amikor senki nem szállt be előttünk a játékba, azaz se emelés se limpelés nem volt előttünk. Arra majd külön ki fogok térni, hogy mihez kezdjünk ha valaki limpelt vagy emelt előttünk, de addig is a push or foldon mindig azt értsük, hogy előttünk csakis dobás volt.

2. A push nyereségessége függ a relatív zsetonméretünktől

Tegyük, fel, hogy egy SNG-n az a helyzet állt elő, hogy mindenki dobott előttünk és nekünk 10BB alatti zsetonunk van. Hogyan döntsük el, hogy allineljünk-e vagy inkább dobjunk? Erre lesz egy táblázat de előtte jó ha megértjük, a push or fold törvényszerűségeit azaz, hogy milyen elvek alapján állítottam össze a táblázatot. Ha úgy döntünk, hogy push-solunk akkor kétféleképpen nyerhetünk. Az egyik esetben mindenki dob és elnyerjük a vakokat, a másik esetben valaki(k) megadják az allinünket amit szerencsésen megnyerünk. Általában minél több zsetonunk van, az ellenfelek annál kevesebb kombinációval adnak meg, így ilyenkor a nyereségünk nagy része a vakok elnyeréséből származik. Például ha 2000 zsetonunk van 100/200-as vakoknál és mögöttünk 8-ből 1-szer dobnának, akkor már az se számítana ha mindig kikapnánk mutatáskor mert várhatóan előtte 7-szer elnyerjük a vakokat ami összesen 2100 zseton, azaz több mint amivel beallineltünk. Ha viszont nagyon kevés zsetonunk van, akkor gyakran megfognak adni és akkor a nyereségünk kb. fele fele arányban jön a vakokból és az allinből. Ebből látszik, hogy egy allin előtt nagyon nem mindegy, hogy mekkora a pot a zsetonméretünkhöz képest. Sok helyen azt olvashatjuk, hogy azért kell minél kevesebb zsetonnal egyre gyengébb lapkombinációkkal push-solnunk mert nagyok a vakok és nem engedhetjük, hogy felfaljanak minket. De ez csak részben igaz. Valójában van egy sokkal jelentősebb szempont. Mégpedig az, hogy a pot sokkal nagyobb arányú a zsetonméretünkhöz képest így sokkal jobb odszokat kapunk, azaz gyengébb lapokkal is nyereséges allinelni. Tehát visszatérve a fenti szituációhoz, először is meg kell néznünk mekkora a pot (a vakok és az antek összege) és ki kell számolnunk, hogy a zsetonszámunk hányszorosa a potnak. Ezt az értéket nevezik M-számnak. Egyébként azt is mutatja, hogy hány körre lenne elég a zsetonunk mielőtt felfalnák a vakok és az ante-k. Ha nincs ante akkor pl. 7,5BB zseton 5M-nek felel meg mert ante nélkül 1,5BB a pot ha még senki nem tett be semmit. Azaz 1500 zseton 100/200 vaknál 5M-nek felel meg. De ha 100/200 a vak és van 25 ante is 6 főnél, akkor a pot 450. Így az 1500 zsetonunk kb. csak 3M-nek felel meg (játék közben mindig lehet kerekíteni). Persze aki olyan SNG-t játszik ahol nincs ante nem szükséges M-eket számolni elég ha azt számolja ki, hogy hány vaknyi zsetonja van és akkor kb. 7,5BB-vel lehet alkalmazni az 5M-mes taktikát, 4,5BB-vel a 3M-mes taktikát stb... Persze megint a relatív zsetonméretet kell néznünk tehát az M-számunkat módosítani kell ha mögöttünk mindenkinek kevesebb M-je van.

3. A push nyereségessége függ a pozíciónktól

Na akkor ki tudjuk számolni mekkora a zsetonméretünk a pothoz képest. De ennyi még nem elég, hogy megállapítsuk, hogy egy adott lappal megéri-e pusholni. Ugyanis az sem mindegy, hogy az ellenfelek mögöttünk milyen eséllyel (és milyen laptartománnyal) fogják megadni az allinünket. Nyilván ha nagyobb az esélye, hogy valaki megad mögöttünk, akkor erősebb kombinációkkal kell allinelünk. Ebből adódik, hogy minél több ellenfél fél van mögöttünk annál feszesebben kell pusholunk. Tehát a másik leglényegesebb szempont amit figyelembe kell vennünk push or fold előtt az a pozíció. Azaz SB-ből lehet a legtöbb lappal pusholni, majd buttonról, cut off-ból, középső pozícióból és végül korai pozícióból egyre kevesebb lappal.

4. A push nyereségessége függ az ellenfelek megadási szokásaitól

A harmadik lényeges szempont push or foldnál persze az, hogy a mögöttünk lévő egyes ellenfelek konkrétan milyen lapokkal adnák meg az allinünket. Ezt persze pontosan nem tudjuk meghatározni, mert azt csinálnak amit akarnak, nem kényszeríthetjük őket. Viszont hiába is akar minden ellenfelünk nagy egyéniség lenni a pókerben, akkor is be tudunk mindenkit sorolni egy kategóriába. Még azt is aki random játszik. Push or Fold-nál a számunkra fontos kérdés, hogy adott ellenfél milyen lapokkal adná meg az allinünket az adott szituációban. Bármennyire is igyekeznek, a legtöbb játékosnak egy adott szinten (pl. mikrótéten) hasonlóak a szokásai. Így felállíthatunk egy átlag kategóriát. Ehhez képest lesznek olyanok akik általában lazábban adnának meg egy bizonyos allint és lesznek olyanok akik általában feszesebben. És persze lesznek olyanok akik extrém lazák vagy extrém feszesek de ezek már jóval kevesebben lesznek mint az előző kategóriák. Ez alapján ha nincs egyéb információn az ellenfelekről, akkor mindenkit úgy kell tekintenünk mintha az átlag kategóriába tartozna. De honnan tudjuk, hogy az átlag ellenfélnek mik a szokásai? Ezt csak egy tapasztalt játékos tudhatja aki már nagyon sok SNG-t lejátszott egy bizonyos téten. Ezért érdemes kezdőként tapasztalt játékosok stratégiáit olvasni. De ez nem csak a SNG-ra és a push or foldra vonatkozik persze. Amikor kezdtem a pókert én nagyrészt Harrington könyvéből, Selindek cikkjeiből, és a Pokerstrategy cikkjeiből tanultam meg játszani. Saját kútfőből semmire sem mentem volna. Persze bizonyos logikus elveket azonnal feltételezhetünk. Pl. a legtöbb játékos feszesebben ad meg sok zsetont mint kevés zsetont. Vagy a legtöbben feszesebben adnak meg korai pozíciós allint mint egy hátsó pozíciós allint. Pláne ha a megadással ki is eshetnek a versenyből pont fizetős hely előtt. Stb...stb... De ha az adott szituációban vagyunk mégsem könnyű megállapítani, hogy mihez viszonyítsunk azt, hogy az ellenfelek feszesebbek vagy lazábbak. Elvileg több 1000 handhistoryból pontosan meg lehetne határozni, hogyan játszik az átlag játékos. Sajna még nem sikerült programot írnom ami ezt megmondja, de idővel talán az is meglesz. Addig marad a sima tapasztalat. Egyszerűen kategorizálnunk kellene a szituációkat és meg kellene néznünk, hogy egy adott zsetonos adott pozíciós allinünket hány %-ban adták meg. Így a végén minden zsetonméretre és minden pozícióra kapnánk egy értéket. Például ha kijönne, hogy egy 10BB-s SB allinünket (olyan nagyvakokat tekintve akinek 10BB vagy annál több zsetonjuk volt) 1000 alkalomból 300-szor adták meg mikrótétes SNG-n, akkor azt mondhatnánk, hogy az átlag ellenfél 30%-ban call-ol egy hasonló szituációban. Ebből aztán még azt is meghatározhatjuk, hogy konkrétan milyen lapokkal ad meg az átlag ellenfél, mert még ha sok ellenfél nincs is tisztában a lapok erősségi sorrendjével és az esélyekkel, azért mégis valamilyen szinten kategorizálja a lapokat. Ha másként nem, tapasztalat útján rájön arra, hogy pl. egy A8-cal általában jóval nagyobb eséllyel számíthat arra, hogy megnyer egy allint mint pl. egy Q3-mal. Tehát nem állunk messze a valóságtól ha ezt az átlag 30%-os megadást úgy tekintjük, hogy az ellenfelek (valamilyen sorrend alapján) ebben a szituációban a lapok legjobb 30%-ával adnának meg. Ehhez aztán viszonyíthatnánk a különféle extrémebb szituációkat. Egyébként a push or fold táblázat amit lentebb közölni fogok valószínűleg nem áll messze a fenti elméleti szerinti átlag játékos elleni helyes push or fold stratégiától. Persze mikrótéten. Magasabb téten valamelyest más az átlag játékos stratégiája így ott már nem optimális ez a táblázat. (De majd el fogom mondani miben kellene eltérni tőle).

5. A lapok sorrendje

Volt arról szó, hogy bizonyos helyzetekben feszesebben illetve lazábban kell push solnunk, de arról nem volt szó, hogy mennyivel feszesebben illetve mennyivel lazábban. Ahhoz, hogy erről konkrétan tudjunk beszélni szükségünk van arra, hogy push szempontjából sorrendbe rakjuk a különféle lapkombinációkat. Ezután ezt feloszthatjuk kategóriákra és máris tudunk konkrétumokról beszélni. Persze meghatározhatnánk minden egyes lapkombinációra egy külön push or fold stratégiát, de nem sok értelme lenne, mert nem vagyunk robotok, hogy ennyi információt fejben tartsunk és még alkalmazni is tudjunk. Ezért most is mint általában a pókerben, valamilyen használható közelítéseket kell alkalmaznunk. A legkézenfekvőbb sorrend ami alapján erősség szerint rangsorolhatjuk a lapokat az az, hogy milyen eséllyel nyernénk velük egy véletlenszerűen kiválasztott kombináció ellen. Ez a sorrend sok helyen megtalálható és kezdetben én is ezt alkalmaztam. De ez mégsem teljesen precíz hiszen az ellenfelek nem fognak minden lappal megadni. Ezért egy jó ideje inkább a SNGEGT lapsorrendjét használom. Túl sok mindenben nem tér el az előzőtől de mégis talán egy kicsit pontosabb. Ez alapján összeállítottam a kategóriákat amikre szükségünk lesz a SNG alatt. A %-os értékek tehát a lapok legjobb valahány %-át jelentik a SNGEGT szerint.

10%: 55+,AT+,A8s+,KQs
15%: 33+,A7+,A4s+,KTs+
25%: 22+,A2+,KT+,K8s+,QTs+
35%: 22+,A2+,K5+,Q9+,K2s+,Q8s+,J9s+
50%: 22+,A2+,K2+,Q4+,J8+,Q2s+,J5s+,T9+,T7s+,98s

Az s betű azt jelenti, hogy suited azaz egyszínű lapkombinációról van szó. Az o betűt (offsuited) azért nem írom ki mert felesleges. Igaz az egyik korábbi cikkben már kifejtettem, hogy mi ez a jelölés de azért leírok néhány példát a biztonság kedvéért. Pl. AT+ az AT,AJ,AQ,AK lapokat jelenti. A KT+ a KT,KJ,KQ lapokat (ebben jelölésben az első lap mindig nagyobb értékű mind a második ezért nincs itt olyan, hogy a KA). Na még egy: J5s a J5s,J6s,J7s,J8s,J9s,JTs lapokat jelenti. Akinek még mindig nem világos az olvassa el az előző cikkben írt részletesebb infókat vagy nézze meg Pokerstove-val, hogy mit ír ki a program ha kijelöl bizonyos lapokat. Egyébként látható, hogy kiemeltem a lényeget. Elég ha csak a kiemelteket jegyezzük, meg és hozzágondoljuk, hogy mindig kb. két fokkal lazábbak lehetünk, ha egyszínű a lapkombináció.

6. Push or fold táblázat

Na miután megvannak a kategóriáink, az átlag játékos szokásait és egy ICM kalkulátort felhasználva felírhatunk egy táblázatot, hogy mikor milyen szituációból érdemes push-solnunk. A sorokban található a relatív zsetonméretünk (M-számban és BB-ben arra az esetre ha nincs ante) az oszlopokban pedig a pozíciónk. Az SC azt jelenti, hogy suited connectors ami most a 54s-nél nagyobb kapcsolódó (max egy hézagot tartalmazó) egyszínű lapokat jelenti. Azaz konkrétan SC=54s,64s,76s,86s,97s,98s,T8s,T9s,J8s,JTs (stb... de a többit nem kell megjegyezni mert a 35%-ban vagy az 50%-ban már benne van)

SBBUCOMPEP
5M (ante nélkül 8BB)35%+SC25%15%10%AJ+,88+
3M (ante nélkül 5BB)50%+SC35%25%15%10%

Ehhez vegyük, hozzá, hogy egy asztalos SNG-ban ha 3M alá csökkenünk és a következő körben ránk jönne a vak, allineljünk bármely két lappal (azaz 32-oval is). Egyébként meg 2M-mel legyünk még lazábbak mint 3M-mel. Ha nincsenek ante-k sokszor lehet allinelni 7M-mel is azaz 11BB-vel. Ezt egyel feszesebben tegyük mint 5M-mel. Összefoglalva ezeket a külön eseteket:

SBBUCOMPEP
7M (ante nélkül 11BB)25%15%10%AJ+,88+AQ+,TT+
2M (ante nélkül 3BB)50%+SC50%+SC35%+SC25%15%

Azért vettem külön mert igazából elég az első táblázatot megjegyezni és utána ahhoz igazíthatjuk a többi szituációt. Még annyit hozzátennék, hogy SB-ből 5M-mel elképzelhető, hogy jobb lenne az 50%+SC push. Mostanában ezt alkalmazom a multitable SNG-kon. Viszont azért nem ezt írtam, mert még nincs elég mintám, hogy bizonyítsam, hogy ez tényleg jobb mint a 35%+SC. (Abban biztos vagyok, hogy az any two veszeséges mikrón.) Így inkább maradtam a jól bevált stratégiánál. Egyébként én úgy játszottam, hogy a lapsorrendet és a push or fold táblázatot kiírtam egy papírra és ha játék közben nem voltam biztos valamiben akkor csak rá kellett pillantanom. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy ez a táblázat csak egy alapstratégia. Bizonyos helyzetekben változtatni kell rajta. De ezt majd a következő fejezet témája lesz.

7. UTG push 3M alatt

Az, hogy 3BB alatt UTG-ből (Under the Gun azaz a legelső pozíció) any two-val (bármely két lappal) push-soljunk-e az egy érdekes kérdés. Azért ajánlom ezt mert én a SNG-im nagy részében mikrón ezt a szabályt alkalmaztam. A lényege az, hogy ha 3M-mel hagyjuk, hogy átmenjenek rajtunk a vakok akkor utána nem lesz elég dobatási esélyünk és sokszor 2-3 ellenfél is megadja majd az allinünket. Ez a helyzet egy jobb lappal is rosszabb mint 3M-mel akár egy 32-oval pusholni UTG-ből amit általában csak egy ember ad meg (és az se biztos). Én kipróbáltam a másik módszert is de nem láttam túl sok különbséget a kettő közt. Talán egy kicsit az UTG push jobb, de ez nehéz kérdés. Persze ez az UTG Push az ICM kalkulátorok szerint veszteséges de ez az a szituáció amikor el kell térnünk az ICM-től, mert ugyebár az ICM nem egy tökéletes modell csak egy jó közelítés. Azt még hozzátenném, hogy a 3M allati UTG push-t MTT-n nem biztos, hogy jó alkalmazni és SNG-ban is inkább csak akkor ha max 5 fő van az asztalnál. Ezen kívül még akkor se alkalmazzuk a ha közvetlenül bubble-ban vagyunk és van egy nálunk kevesebb zsetonú ellenfél is.

8. A Push or Fold táblázatom története

Amikor kb. másfél éve elkezdtem SNG-zni, még semmiféle használható SNG cikk nem volt magyar nyelven. Olyan meg pláne nem amiben push or fold táblázat lett volna. Mindenhol azt írták használj ICM kalkulátort de azzal semmit sem ér az ember ha fogalma csincs milyen range-dzseket állítson be az ellenfeleknek. De miután elolvatam Harrington versenystratégia könyvét rájöttem, hogy az ott leirt Heads Up push or fold taktikát kiterjeszthetem SNG-ra. Harrington azt mondja, hogy 5M-mel HU-ban pusholj kb a fenti 35%-kal (igazábol a random lapok elleni legjobb 40%-kal de az majdnem ugyan az). Ebből következtettem, hogy akkor minél hátrébb vagyok annál feszesebben pusholok illetve 3M-mel egyel lazábban. Plusz olvastam valahol hogy 3M-mel UTG-ből pusholni kellene. Ezt egyébként le is írtam a régi naplómban: Push or Fold táblázat. Ezzel a saját magam által kreált push or fold taktikával és egy elég jó Short Stack Strategy tapasztalatokkal vágtam neki az 1,2$-os PS SNG-knak majd a 6$-os Party SNG-knak. Gyorsan kiderült, hogy elég jól ráéreztem a taktikára. Sőt később megjelent a Pokerstrategy-n egy push or fold táblázat ami hasonló elvek alapján volt felállítva mint az enyém. Igaz az kb. egy fokkal lazább pushot javasol de szerintem azért mert az főleg közepes téten játszóknak van kitalálva nem mikrótétes játékosoknak. Mikrón lazábban adnak meg az ellenfelek ezért feszesebben kell pusholni mint közepes téten. Ezután megjelent Selindek cikkje a 10BB-s CG stratégiáról (amit egyébként Sklansky-ék fejlesztettek ki), amiben az a push stratégia amit NL$10-re javasol 10BB-vel az kb. megegyezik az enyémmel. Persze SNGEGT-vel is nagyon sokat elemeztem, hogy biztos, hogy ez-e a legjobb taktika. Ekkor alakítottam át a %-okat a SNGEGT-s %-okra. Szóval ha úgy vesszük több forrásból is bizonyítva van, hogy a fenti push or fold táblázat egy nagyon jó alapstratégia mikrótétre. Na röviden ennyi a a push or fold táblázatom története.

2009.04.08. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG stratégia mikrótétre: 7. Játék 13BB-25BB zsetonnal

SNG-ban a 3.-4. vakszinttől kezdődik a játék. Ekkora már általában nekünk is és a legtöbb ellenfelünknek is 13BB és 25BB közti zsetonja van. Mint említettem az sem nagy baj ha eddig a szakaszig semmit nem csinálunk, mert a SNG elején sokkal könnyebb veszteséges move-okat csinálni mint nyereségeseket. De a 3-4. vakszinttől már el kell kezdenünk játszani. Egy normál SNG-n valamivel nagyobb jelentősége van ennek a szakasznak mint egy turbo SNG, egy MTT-n meg már egyenesen itt kell agyonvernünk a mezőnyt. Pláne magas téten.

1. Short Stack Strategy SNG-n

Igazából nagyon könnyen össze tudnám foglalni a stratégiámat a 13BB és 25BB zseton közti játékra. Általában úgy játszok mintha NL$10-en Short Stack Strategy-t játszanék, csak lopkodok is és feszesebben adok meg ha mögöttem visszaemeltek. Mint említettem SNG-ban a nyert zseton általában kevesebbet ért mint a vesztett zseton. Ezért kell feszesebben megadni mint a CG-re kitalált SSS-ben. Viszont ebben a szakaszban már azért nem kell feszesebben emelni mint CG-ben, mert sok játékos feszesebben fog megadni félve attól, hogy esetleg kiejthetjük a versenyből. Sőt ezen a szinten preflop emelésekkel már imidzset is építhetünk valamennyire, mert ritkán látunk flopot, a játék pörgőssebb, így ha úgy tetszik percenként sokkal több lehetőségünk van emelni mint a korai szinteken. Tehát lehetünk ugyanolyan agresszívak mint CG-ben (sőt adott esetben még agresszívabbak) viszont a megadással óvatosan kell bánnunk mert általában nagyobb oddszra van szükségünk mint CG-ben. Igazából ezzel el is mondtam mindent. De azért az alábbiakban jobban kivesézem az egyes lépéseket.

2. Never limp, never call!

Az összes SNG-ban az az elv alapján játszottam, hogy 13BB és 25BB között sohasem limpeltem és soha sem csináltam olyat, hogy csak megadtam egy emelést. Vagy emeltem illetve visszaemeletem vagy dobtam. Leszámítva talán néhány trükközést AA-val vagy KK-val. A limp szinte teljesen egyértelmű. Már 25-75BB-vel sem igazán javasoltam a limpet. Esetleg ászos flösshúzóval vagy pocket párokkal. De 25BB alatt már sosem éri meg ezekkel limpelni. Minden helyzetben amikor limpelnénk jobban megéri emelni velük vagy dobni. Egyszerűen a kevés zsetonunk miatt nem kapjuk meg az oddszot illetve nagy esélye van, hogy ránk emelnek. Talán egyetlen módszer van ami még viszonylag jól alkalmazható nem túl agresszív játékosok ellen. Ez az, hogy ha előttünk mindenki dobott akkor SB-ből kiegészítünk és bármi legyen is a flop belehívunk egy fél potot. Egy darabig alkalmaztam is ezt de nem igazán láttam, hogy jobban megérni mint emelni egy valamivel feszesebb tartománnyal. Nem véletlen, hogy a jól bevált Short Stack Strategyben sem javasolják a limpet (még akkor sem ha sokan limpeltek előttünk). Márpedig ha CG-ben nem éri meg akkor általában SNG-ban sem. Szóval a legjobb ha 25BB alatt elfelejtjük a limpelést. De mi a helyzet a call-lal? Ha megnézzük a profi CG stratégiákat egyikben sem javasolják, hogy pozíción kívül adjunk meg egy emelést. Akkor már inkább emeljünk vissza, mert lehet, hogy éppenséggel megkapnánk az odszot a megadásra de a pozíciós hátrányunk miatt ez elveszik. Ha meg meg még így is megmaradna az oddsz akkor már 25BB alatt a legtöbb esetben érdemesebb visszaemelni allinig. Tehát sose adjunk meg pozíción kívül egy emelést. Pozícióból CG-ben általában akkor javasolják a csak megadást ha valamilyen implikált eséllyel számolunk pl. kis párokkal vagy esetleg suited connectorokkal. 25BB alatt viszont messze nem lesz meg az oddszunk semmilyen implikált esélyre. 25BB-vel gyengébb lapokkal megadás helyett itt is sokszor érdemesebb allinig visszaemelni kihasználva a dobatási esélyünket (Fold Equity). De erről részletesebben írok lentebb a resteal részben. Igazából elképzelhető, hogy vannak olyan lapok amikkel pozícióban megkapjuk az odszot viszont lopásként visszaemelni (resteal) már nem éri meg velük. De ezekkel a határeset lapokkal úgyse fogunk túl nagy profitot realizálni, tehát nem biztos, hogy megéri velük bonyolult szituációkba keverni magunkat. Főleg kezdőként. Ezen kívül egy másik érvem is van, hogy miért ne csináljunk olyat, hogy csak megadunk egy emelést akár pozícióbol is. Ha sok asztalon játszunk egyszerre (pláne ha fedésben vannak az asztalok) akkor flopon előfordulhat, hogy nem emlékszünk, hogy mit csináltunk az előző körben. Ha vannak olyan lapok amikkel néha csak megadunk néha meg emelünk, akkor flopon nem mindig fogjuk tudni, hogy most agresszorként játszunk (preflop emelőként) vagy védekezőként (preflop csak megadóként). Pedig a két játék között a legtöbb esetben óriási különbség van. De ha a never call-t játszuk akkor, ha azt látjuk, hogy flopon vagyunk és nagy a pot akkor egyből tudjuk, hogy preflop emeltünk és az ellenfél csak megadott. Ez nagyban megkönnyíti a játékot több asztalon.

3. Érték emelés

Érték emelésnek azt az emelést tekintjük ahol nem az az elődleges célunk, hogy preflop elvigyük a vakokat, hanem a flop utáni játékból is jelentős nyereséget szeretnénk realizálni. 13-25BB-vel gyakorlatilag ugyanazzal a stratégiával szoktam értékért emelni mint a korai szinteken. Azaz:

Korai pozíció (EP): AK,JJ+
Középső pozíció (MP): AQ+,TT+
Hátsó pozíció (LP): AJ+,88+,KQ
Vakok (SB, BB): ugyanaz mint hátsó pozícióból

Ez megegyezik azzal amit a Short Stack Strategy is javasol NL$10-re. Kivéve, hogy SNG-n csak 3BB-ig emeljünk és tegyünk rá 1BB-t limpelőnként. Ha visszaemelnek rám akkor viszont sokkal feszesebben adok meg a SNG korábban említett törvényszerűségei miatt. Gyakorlatilag a legtöbb SNG-mat úgy játszottam, hogy egy visszaemelésre csak az AK,JJ+ lapokkal adtam meg. Ez persze talán kicsit feszesebb az optimálisnál. Legtöbbször ha jó oddszunk van azaz van legalább 2:1-hez bankesélyünk (egy egységnyi zsetont kell megadunk kétszer annyiért) akkor lehetünk lazábbak is és megadhatunk akár AQ-val és 99-cel is. Leginkább akkor ha hátsó pozícióból emeltünk és valamelyik vak emelt vissza ránk. De persze ha van egy Ultra Shortstack egyel a fizetős hely előtt akkor nagyon feszesnek kell lennünk. Tehát SNG-n megadásban mindenképp legyünk legalább egy fokkal feszesebbek, mint amit a Short Strategy javasol. Erre a szituációra is érvényes az, hogy ha túl feszesek vagyunk nem fogunk olyan sok nyereségtől elesni, viszont ha túl lazák vagyunk rengeteget veszíthetünk.

4. Vaklopás (steal)

A vaklopás azt jelenti, hogy ha mindenki dobott előttünk, akkor hátsó pozícióból vagy SB-ből emelünk a dobatás reményében. A 13BB-25BB közötti játéknak ez egy fontos eleme. Egyrészt eddigre már általában kevesebb mint 6 fő játszik és nem hagyhatjuk, hogy megegyenek a vakok. Másrészt SNG-n még mikrón is megéri lopkodni. Mint említettem SNG-n jóval kisebb értéke van az imidzsnek mint CG-ben. A SNG korai fázisában elég lassan pörögnek a handek a nagy flop utáni játékok miatt, ráadásul ritkán adódik alkalmunk vakot lopni mert a sok ellenfél miatt valaki mindig beszáll előttünk a játékba. A 3.-4 szint után amikor már mindenkinek kb 25BB alatti zsetonja van, kevesebb flopot látunk, a játék pörgőssebb és sokkal többször van lehetőségünk első beszállóként emelni. Ebből adódóan vaklopásnak (eltekintve a korai szakasztól) komoly imidzsértéke van még SNG-n is. Tehát még ha önmagában nem is érné meg annyira, akkor is érdemes lopni, hogy később a jobb lapjainkat könnyebben kifizessék. Amikor elkezdtem SNG-zni akkor elég lazán lopkodtam. Gyakorlatilag ugyanazokkal a lapokkal amikkel 5M-mel (ante nélkül 8BB-vel) emeltem volna. Ilyenkor ha sose c-beteltem és csak akkor nyomultam ha volt leglább egy top párom top kickerrel. Ha preflop visszaemeltek akkor kb AK,JJ+on kívül mindent dobtam. Ezt a játékot nem tartom a legjobbnak de mivel gyakorlatilag kb. 600db SNG játszottam így és kb 20% ROI-m volt dupla feevel ezért azt sem mondhatom, hogy ez túlságosan hibás játék lenne. Később inkább átáltam egy a más SNG stratégiák által is javasolt taktikára, hogy lopjunk valamivel feszesebben és néha hívjunk folytatólagosan (azaz c-beteljünk). Ezek alapján általános helyzetekben a következő lopási stratégiát ajánlom (Azaz 13-25BB-vel ha az ellenfélnek is legalább 13 BB-je van első beszállóként emeljünk az alábbi lapokkal):

CO (Cut Off): AT+,KQ,55+
BU (Button): A8+,KQ, 22+
SB (Small Blind): A2+,22+,KT+

A többi lapot dobjuk. Persze ez csak egy általános stratégia. Azt, hogy egy bizonyos lappal megéri-e vakot lopni a befolyásolja, hogy mennyi az esélye, hogy mögöttünk dobnak az ellenfelek, mekkora eséllyel restealelnek és, hogy mennyire jó lapunk van (hogy ha megadnak akkor legyen némi esélyünk a nyerésre). Általános szabály, hogy ha sokkal több zsetonunk van mint az ellenfélnek akkor jobban megéri lopni tőle mert félhet attól, hogy kiejthetjük a versenyből. Ezzel szemben ha az ellenfélnek sokkal több zsetonja van (Big Stack, főleg 25BB zseton felett) mint nekünk akkor kevesebb lappal érdemes lopni, mert sokkal lazábban fog megadni, esetleg visszaemelni. Különösen akkor ha van egy nagyon kevés zsetonos (Ultra Short Stack) bubbleban. Ekkor szinte egyáltalán nem érdemes lopnunk egy Big Stacktől mert sokan észreveszik, hogy ha visszaemelnek allin akkor mi csak nagyon prémium lapokkal tarthatunk. De ha csak megad akkor se hagyja magát könnyen kiblöffölni a potból, ellentétben azzal akit a zsetonméretek alapján a kiesés lehetőségével fenyegetünk. Ezekből adódik, hogy bubbleban a legtöbb kombinációval nyugodtan lophatunk egy nálunk jóval kevesebb zsetonnal rendelkezőtől amikor van egy Ultrashortstack.

5. C-bet, félblöff

Egy jó emelési (érték emelési és vakolpási) stratégiához szorosan hozzátartozik egy jó c-bet stratégia. Azaz, hogy mihez kezdjünk ha preflop megadták az emelésünket és nincs a flopon nincs semmink még egy kis párunk sem. Az eslő vakszinteken azt javasoltam, hogy egyáltalán ne c-beteljünk mert egyrészt a sok zseton miatt és a lazamegadós játékosok miatt kicsi a dobatási esélyünk, másrészt a játék első szakaszában nem igazán tudunk az imidzset építeni. 3.-4. szint után viszont már a vakokhoz képest kevesebb zsetonjuk van az ellenfeleknek (ráadásul bubbleben még feszesebben adhatnak meg ha kieséssel fenyegetjük őket) és az imidzsnek is valamivel nagyobb szerepe van (vaklopással és esetleg c-bettel) így bizonyos esetekben megéri c-betelelni. Az NL$10-es Short Stack Startegy ugyebár azt javasolja, hogy ha nincs semmink (azaz még egy legkisebb párunk sem) csakis egy ellenfél ellen c-beteljünk de akkor szinte minden esetben. Én sokat SSS-eztem NL$10-en és igazából már akkor is feszesebb voltam ennél, azaz bizonyos veszélyes flopokon nem c-beteltem. Tehát például 3 egyszínű flopon, kész soresélyes flopon, két magas lapot tartalmazó flopon, vagy A-magas flopon nem. És egyébként akkor sem ha nem volt legalább egy az asztalnál magasabb lapom. Ezen kívül flösshúzóval vagy két lapos sorhúzóval persze félblöfföltem de azt is csak egy ellenfél ellen. Azután a mikró SNG-imon is ezt a stratégiát alkalmaztam, módosítva zsetonarányok és az extrém bubble szituációk függvényében. Hasonló elvet használva mint amit a vaklopásoknál említettem. Azaz BS (Big Stack) ellen feszesebb c-bet, főleg ha bubble van és van US (UltraShortstack) is, illetve BS-ként kevesebb zsetonos ellen lazább c-bet, főleg ha van US-is (ekkor minden esetben). A félblöff visszaemeléseket viszont nem igazán ajánlom SNG-ra kivéve talán néhány extrém esetet bubbleban.

6. Visszaemelés, resteal

Először is megjegyezném, hogy én az összes mikró SNG-ban szinte minden helyzetben csak az AK,JJ+ lapokkal emeltem vissza. A többi lapot dobtam egy emelésre. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy abban az esetben amikor az ellenfél első beszállóként hátsó pozícióból emel még mikrótéten is nyereségesebb lehet egy (a legtöbb SNG stratégia által javasolt) ennél valamivel lazább stratégia. De azért legyünk óvatosak mert ha túl lazák leszünk nem, hogy nagyobb lesz a nyereségünk hanem adott esetben akár veszteséget is termelhetünk. Először is vegyük figyelembe, hogy mikrótéten valamivel ritkábban lopkodnak a játékos mint magasabb téten. Sokan inkább openlimpelnek. Így sokkal feszesebben lehet restealelnünk. Annyit viszont talán megengedhetünk magunkat, hogy egy hátsó pozíciós lopási kísérletre ha több zsetonunk van mint az ellenfélnek akkor visszaemeljünk az AQ,TT lapokkal is, illetve egy SB emelésre az AJ,88,99 lapokkal is. Ezekre a visszaemelésekre mindig alkalmazzuk azt a szabályt, hogy ha az összes zsetonunk legalább felét tennénk be akkor inkább menjünk allin (ez egyébként a c-betre is vonatkozik). Emiatt 13-25BB-vel szinte az össze visszaemelésünk allin lesz. Persze restealnél is számítanak a zsetonarányok és az extrém bubble helyzetek. Nem nehéz kitalálnunk, hogy ha sokkal több zsetonunk van mint a lopni szándékozónak és van egy US is, akkor restealelhetünk egy fokkal lazábban is (pl LP emelésre AJ,88-cal). Ugyanígy több zsetonos ellen ha van egy US is akkor csak AK,JJ-vel emeljünk vissza (ha tényleg nagyon kicsi a short stack akkor esetleg csak AA,KK). A visszaemeléshez, még annyit megjegyeznék, hogy emelés és visszaemelés után általában csak AA, KK, QQ-val emeljünk vissza allinig a többi lapot dobjuk. Persze a readek itt is számítanak. Ha azt látjuk, hogy az ellenfél sokat lopkod akkor egy fokkal lazábban is visszaemelhetünk.

Na úgy érzem nagyjából összefoglaltam a 13-25BB-s játékot. Erről a szintről is lehetne még nagyon sokat beszélni, de mikró SNG-ra ennyi amit leírtam egy elég jól működő stratégia. A lényeg, hogy mikrótéten legyünk közepesen agresszívak megadásban viszont nagyon feszesek. Magasabb téten már lehetünk ennél jóval agresszívabbak. Lopkodhatunk és restealelhetünk több lappal és szinte mindig c-betelhetünk. Esetleg még a megadásokkal is lehetünk egy hajszállal lazábbak. De mikrótéten a játékosok ritkábban lopkodnak és lazábban adnak meg. Ezt mindig tartsuk szem előtt, még ha sokszor nem is ezt érezzük.

2009.04.07. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG stratégia mikrótétre: 6. Az első néhány vakszint

Ebben a fejezetben az egyasztalos 5-10 fős mikró SNG első néhány vakszintjéről lesz szó. Azaz amikor nekünk és a legtöbb játékosnak is 25BB-75BB zsetonja van. A legfontosabb szabály, hogy a SNG-t nem az első vakszinteken kell megnyerni. SNG-ban a nyereség legnagyobb része nem az első szintekről származik, hanem a magas vakos játékból. Az nyer sokat SNG-val aki jó taktikával pushol és jó taktikával ad meg preflop-allin helyzetekben. Valójában az sem nagy hiba ha valaki az első szinteken csak AA,KK-val játszik és a többi lapot dobja. Olyat is hallottam már, hogy valaki végig sitoutolja az első pár szintet és mégis nagyon nyereséges SNG-n. Tehát ez nem a "normális" póker. Az online SNG igazából a preflop allinekről szól. Az első vakszinteken ($-ban kifejezve) nem túl sokat lehet nyerni. Veszíteni viszont annál inkább.

1. Játék húzókkal

Az előző fejezetben említettem, hogy a nyert zsetonnak valójában kevesebbet ér mint ugyanannyi elvesztett zseton. Ebből következően húzókra nem igazán érdemes játszani. Húzókkal CG-ben az a játék lényege, hogy flopon megadunk (esetleg visszaemelünk), hogy ha majd lejön a húzónk kifizetnek teljes beülővel (implikált esély). De SNG-n ez a teljes beülő nem fog annyit érni mint CG-ben. Tehát SNG-n nem igazán van implikált esély húzókkal. Ráadásul 100BB-nél jóval kevesebb zsetonunk van így még CG-ben is feszesebbnek kellene lennünk. Ennek ellenére én sokszor limpeltem hátsó pozícióból Ax egyszínű lapokkal, de csak akkor ha már legalább egy, de inkább két limpelő volt előttem. Kxs-sekkel vagy suited connectorokkal semmiképp sem ajánlom ugyanezt a játékot. Talán csak KJs,KTs,QJs,QTs,JTs lapokkal. De ha dobtak előttünk mi is dobjunk, soha ne openlimpeljünk. De egyébként szerintem nem hiba, ha egyáltalán nem játszunk húzókkal SNG-ban.

2. Szetre játszás

Ugyanez vonatkozik a szetre játszásra is. CG-ben sokszor érdemes megadni egy emelést kis párral, annak reményében hogy ha flopon szettünk lesz akkor kifizet az ellenfél teljes beülővel. Ehhez persze kell, hogy az ellenfél lehetőleg erős lapokkal emeljen preflop (tehát semmiképp sem akkor ha LP-ből első beszállóként emel), kell még, hogy jobb pozícióban legyünk és az, hogy legalább 10-15-ször nagyobb legyen a zsetonméretünk mint az emelés amit megadunk. Ezek a feltételek már önmagukban is ritkán fordulnak elő SNG-n, plusz ha még hozzávesszük, hogy itt sem fog annyit érni az a jövőbeni teljes beülő mint CG-ben, akkor egyértelműen azt az eredményt kapjuk, hogy SNG-n veszteséges szetre játszani. Persze elképzelhető néhány extrém példa de jobban járunk ha sose adunk meg kis és közepes párokkal egy emelést. Egy rövid időszakot eltekintve SNG-n én sem játszottam szetre SNG-n. Persze limpelni elképzelhető, hogy megéri kis párokkal. Én általában úgy játszottam, hogy ha legalább egy játékos limpelt előttem, akkor hátsó pozícióból, vagy SB-ből megadtam kis párokkal. De ha emeltek utánam akkor dobtam. Sok jó játékos úgy játszik, hogy bármilyen helyzetben belimpel azokkal a párokkal amivel egyébként nem emelne. Én óvatosabb lennék és inkább azt mondanám, hogy azokkal a párokkal amikkel egyébként nem emelnénk talán megéri open limpelni hátsó pozícióból, és egy megadó után limpelni középső pozícióból. Korai pozícióból már nagyon nagy az esélye, hogy mögöttünk emelnek és akkor a fentebb említett okok miatt dobnunk kell. De őszintén szólva nem vagyok benne nagyon biztos, hogy SNG-ban az első pár szinten egyáltalán érdemes-e játszani kis párokkal.

3. Blöff, félblöff, c-bet

Mikró CG-ben 100BB-vel sokszor megéri hívni egy emelés után egy ellenfél ellen ha nem talált el minket a flop. Ezt hívják c-betnek. Ezen kívül olykor lehet húzóval hívni (félblöff) vagy akár visszaemelni (félblöff visszaemelés). Sőt nagy ritkán még akár egy tiszta blöfföt is el lehet ereszteni NL$10-en bár én ennek nem nagyon vagyok híve. De fontos tisztában lennünk azzal, hogy a blöff, legyen az akár csak egy félblöff vagy c-bet, önmagában a legritkább esetben nyereséges mikrótéten. A sok laza megadós játékos miatt általában az ellenfél nem fog elégszer dobni ahhoz, hogy önmagában nyereséges legyen. Amiért mégis megért blöffölni akár NL$10-en is az az, hogy a blöffökkel építjük az image-ünket, hogy később a jobb lapjainkat sokkal nagyobb arányban fizessék ki. Az imidzs általában lassan épül fel és ugyancsak sokáig tart amire kamatoztatunk is belőle valami. Ráadásul lehetőleg nem 10-20 handen keresztül akarjuk kihasználni az imidzsünket hanem legalább 50-100 de inkább még több handen keresztül. CG-ben ez megfelelően működik hiszen akármeddig játszhatunk egy asztalon. SNG-ban viszont csak 20-30 handünk van (turboban még kevesebb) amire eljutunk a push or fold szakaszik. Ez alatt az idő alatt ha fel is tudunk építeni egy imidzset nem lesz időnk kihasználni kb. egyszer sem, nemhogy 100 vagy több hand-en keresztül. Tehát SNG-n nem igazán építhetünk az imidzsünkre (az első vakszinteket semmiképp sem). Ebből következően az első pár vakszinten egyáltalán nem érdemes flop után blöffölni. Még c-betelni vagy félblöffölni sem. Amikor már csak 10-25BB zsetunk van elképzelhetőek olyan szituációk ahol megéri blöffölnünk de ezek sem igazán az imidzs miatt. Erről majd a következő fejezetben lesz szó. Persze a Heads Up az más tészta. Ott kötelező blöffölni. Tehát nagyon fontos, hogy az első vakszinteken ne c-beteljünk, ne félblöfföljünk pláne ne tiszta blöfföljünk. Igazából azt is meg merném kockáztatni, hogy az sem követ el nagy hibát aki mikró SNG-n az egész játék alatt egyszer sem blöfföl (még c-bettel sem). Én a Party Pokeres 6$-os SNG-kat végig így játszottam és elég eredményes voltam.

4. Preflop emelés, vaklopás

Hasonló elv vonatkozik a preflop blöffökre is. Azaz a vaklopásra (steal) vagy a laza MP vagy EP emelésre. Ezek is akkor érnék meg ha lenne időnk imidzset építeni és később kifizettethetnénk a jobb lapjainkat. De SNG-n nincs sok idő, tehát az első vakszinteken nem éri meg lopkodni és csak nagyon feszesen éri meg preflop emelni. Mielőtt leírnám, hogy milyen lapokkal szoktam emelni, bevezetnék egy jelölést amit az ICM kalkulátorok és pl. a Pokerstove is használ. Ha azt írom, hogy 99+ akkor az a 9-esnél magasabb pocket párokat jelenti, azaz a 99,TT,JJ,QQ,KK,AA lapokat. Ha két különböző lappal azt írom, hogy pl. AJ+ akkor az a J vagy annál nagyobb melléklappal rendelkező ászos (ha ász helyett K-t írtam volna akkor a királyos lapokat és így tovább) lapokat jelenti, azaz az AJ,AQ,AK lapokat. Ebben a jelölésben az első lap mindig nagyobb mint a második így olyat nem írunk, hogy 8A, vagy QK. Így pl. a QT+ csak a QT,QJ lapokat jelenti (a többit Q-s lapot magasabb melléklappal már általában korábban felsoroljuk). Na remélem érthető volt. Akinek nem az kérdezzen itt a topikban vagy nézze meg a Pokerstove-ban. Tehát jöjjenek pozícióra bontva azok a lapok amikkel emeltem ha előttem nem volt emelés (tehát vagy mindenki dobott vagy csak limpeltek előttem):

Korai pozíció (EP): AK,JJ+
Középső pozíció (MP): AQ+,TT+
Hátsó pozíció (LP): AJ+,88+,KQ
Vakok (SB, BB): ugyanaz mint hátsó pozícióból

Az emelés értéke legyen 3BB plusz 1BB limpelőnként. Ennél az emelési taktikánál semmiképp sem ajánlok lazábbat. Igazából sok külföldi SNG stratégiában vagy SNG oktató videóban ennél sokkal feszesebb emelést javasolnak. Pl. AQ-val sőt még AK-val csak limpelnek és csak JJ,QQ,KK,AA lapokkal emelnek. Nem mondom, hogy ez a taktika rossz lenne. De én valahogy jó lapokkal sem tudom rávenni magam az open limpre. Azért nem látom értelmét mert akkor több ellenfél ellen fogunk játszani postflop ami meg már nem túl jó ezekkel a lapokkal amikkel a célunk top párt floppolni és egy kisebb-közepes potot nyerni.

5. Preflop visszaemelés, allin-kerülés

Mikrótéten az első néhány vakszinten csak az AK, JJ+ lapokkal emeljünk vissza, ha előttünk emeltek. Ilyenkor az emelés 2,5-3szorosa javasolt. Ha volt egy megadás előttünk akkor emeljünk vissza az emelés 4-szereséig ha két megadás is volt akkor az emelés 5-szöröséig. Csak megadni soha ne adjunk meg semmilyen lappal sem. Vagy visszaemelés vagy fold. Sokan AK-val. Igaz ebben is eltérnek a különböző SNG stratégiák. Sokan azt javasolják, hogy AK-val és JJ-vel ne emeljünk vissza hanem csak adjuk meg a preflop emeléseket. Végeredményben logikusnak tűnik és talán ez a helyesebb taktika. De mondom én végig úgy játszottam, hogy AK-val és JJ-vel is visszaemeltem. Amiben viszont egyetértés van a stratégiák között az, hogy 30BB feletti zsetonnal már csak az AA,KK,QQ lapokkal kerüljünk preflop allin. Azaz ha visszaemeltünk és ránkemeltek akkor 25BB-felett (ha az ellenfélnek is több zsetonja van mint 25BB) dobjuk el az AK,JJ lapokat. Ez azért szükséges, mert mikrótéten kis vakokkal jellemzően nagyon ritkán emelnek vissza, így AK-val és JJ-vel nem kapunk elég odszot preflop allin kerülni még CG-ben sem nem, hogy SNG-ban. Ennek ellenére én ugyancsak a Party Poekres 6$-osokat úgy játszottam, hogy AK,JJ-t nem dobtam preflop akármi is történt előttem. Úgyhogy azt mondom, hogy azért ez nem egy óriási hiba de szerintem mindenképp veszteséges. A másik, fontos szabály, hogyha emeltek és visszaemeltek előttünk akkor csak az AA,KK lapokkal játszunk (emeljünk vissza) a többi lapot viszont dobjuk. Ez is azért szükséges mert mikrótéten gyengébb lapokkal inkább megadnak a játékosok minthogy visszaemeljenek. Persze vannak agresszív játékosok akik lazábban emelnek vissza, de jóval kevesebb mint magasabb téten. CG-ben olykor egy lopási kísérletre érdemes gyengébb lapokkal is visszaemelni (resteal), egyrészt azért mert nagy az esélye, hogy az ellenfél dob, másrészt azért, hogy építsük a laza visszaemelős imidzsünket. SNG-n viszont az első vakszinteken ritkán lopkodnak ráadásul az imidzs is kisebb szerepet kap. Ezért SNG-n elején a restealt el kell felejteni.

6. Játék flop után

Ha az eddig említett tanácsokat betartjuk akkor az első szinteken a következő esetekben láthatunk flopot:

- preflop limpeltünk Ax egyszínű lappal vagy magas suited connectorokkal: Mint mondtam SNG-ban nem igazán kapunk jó odszokat húzókkal ezért ha nem floppoltunk sort vagy flösst akkor csak abban reménykedhetünk, hogy nagyon olcsón nézhetjük meg a turnt. Egy minimum emelést még esetleg megadhatunk de sima sor vagy flösshúzóval egy fél potnyi emelést semmiképp sem. Tehát vagy checkelünk ha lehet vagy megadunk egy nagyon kicsi emelést (főleg ha sok ellenfél van és jó pozícióban vagyunk) egyéb esetben (pl egy párral) dobunk. Persze előfordulhat, hogy két párt floppoltunk. Ekkor általában (pl. akkor nem ha egyszínű flop soresély van magas lapokkal) hívhatunk potnyit és vissza is emelhetünk egy hívásra.

- preflop limpeltünk kis vagy közepes párral: Ebben az esetben egyszerű a dolgunk. Ha bejött a szet (azaz ott a harmadik lap flopon) akkor hívjunk potnyit vagy emeljünk vissza egy emelésre. Ha nem jött be a szet akkor dobjunk a legkisebb hívásra is.

- preflop emeltünk és nem emeltek vissza: A 88,99,TT,JJ,AK,AQ,KQ lapokkal alapvetően az a célunk, hogy preflop megadjanak egy hasonló de kisebb kickeres lappal (főleg AT,A9,KJ,KT,QJ-vel) amivel aztán ha bejön a top párunk (vagy az asztalnál magasabb overpárunk) kifizessék a kb 2/3 potnyi hívásunk vagy a visszaemelésünk. Néha, főleg 50BB felett veszélyes flopon olykor még el is kell dobnunk a top pár top kickert egy visszaemelésre. A magas párok (QQ,KK,AA) egy kicsit más kategória de majdnem ugyanaz. Ha az asztalnál magasabb párunk alakult ki akkor esetleg csak többszörös flop visszaemelgetések után érdemes eldobni őket de egyébként nem nagyon. Ha nem hívtak előttünk mindig hívjunk kb. 2/3-ad potot. Ha viszont van egy magasabb lap az asztalon akkor a legkisebb emelést se adjuk meg. Pláne KK-val ha van egy ász a flopon. Akkor is dobjunk ha csak egy minimumot hívtak. Nem éri meg.

- preflop visszaemeltünk egy emelésre és az ellenfél csak megadott: Ilyenkor ugyebár csak AK,JJ,QQ,KK,AA lehet nálunk. Ha top párunk van vagy asztalnál magasabb párunk, akkor hívjunk illetve emeljünk vissza. Egyébként viszont dobjunk bármilyen hívásra. Semmiképp se blöfföljünk SNG-ban. Persze ez így lehet, hogy nem a legoptimálisabb játék. Talán ezért érdemes AK-val vagy JJ-vel csak megadni egy emlést és nem visszaemelni. De ennek szerintem nincs olyan túlzottan nagy jelentősége. Én az előző módszerrel játszottam az összes mikró SNG-mon és nem igazán szenvedtem belőle hátrányt.

Persze a postflop játékról még oldalakat lehetne írni, mert ez egy elég bonyolult téma. Ha valaki jobban ki szeretné tanulni akkor ajánlom neki, hogy olvasgasson tournamentes könyveket vagy különféle CG cikkeket. De mindig vegyük figyelembe, hogy mikrótétes SNG-n szinte egyáltalán nem éri meg blöffölni, vagy implikált esélyre játszani. Ezen kívül azt is vegyük figyelembe, hogy a CG stratégiák általában a 100BB zseton feletti játékról szólnak SNG-ban viszont ennyink szinte sose lesz, max 75BB-nk.

Végül még azt megemlíteném, hogy ez a stratégia természetesen csak egy általános stratégia. Úgy van kitalálva, hogy valaki akár 6-8 asztalon is könnyedén tudja alkalmazni. Szóval ha van valami használható információnk az ellenfélről akkor adott esetben eltérhetünk valamelyest a cikkben leírtaktól. Vagy ha például élőben játszunk olyanok ellen akik most ismerkedtek meg a szabályokkal akkor érdemes sokkal lazábban játszani.

2009.04.06. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG stratégia mikrótétre: 5. ICM (Independent Chip Model)

1. Miben különbözik a SNG a Cash Game-től?

Egy olyan SNG-n ahol nem csak az első hely fizet másképp kell játszani mint Cash Game-ben. CG-ben az a célunk, hogy hosszútávon minél több zsetont (azaz pénzt) gyűjtsünk. Ha egy egyébként jó CG játékos ugyanezzel az elvvel játszik SNG-n akkor meglepődve tapasztalja, hogy elmarad a várt eredmény és adott esetben akár veszteséges is lehet. Ez azért van mert a kifizetés alapvetően más versenyen és más CG-ben. CG-ben bármikor felállhatunk az asztalhoz a befizetett pénzünkkel együtt. SNG-ban viszont a kifizetés azon múlik, hogy melyik helyen fejezzük be a versenyt és nem azon, hogy mennyi zsetont gyűjtünk. Például egy 10 fős SNG-n ha elnyerjük az összes zsetont mind a 9 ellenfelünktől, akkor nem 10 szer annyi pénzünk lesz hanem csak 5-ször annyi. Egy 5,5$-os 50/30/20 versenyen az első hely csak 25$-t fizet, nem pedig 50$-t. Azaz a nyert zseton mindig sokkal kevesebbet ér mint a vesztett zseton. Ez alapvetően meghatározza a helyes játékot SNG-n. Például sokkal feszesebben kell megadnunk SNG-n mert valójában kisebb odszokat kapunk mint amit a zsetonjaink száma alapján kiszámolnánk (mint CG-ben). Igazából a SNG azért olyan nyereséges egy jó játékos számára, mert a legtöbb játékos úgyanúgy játszik mintha egy a Cash Game-ben lenne és így rengeteget hibázik. Különös tekintettel a megadásokra.

2. ICM

Ezekből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vakok méretén és a zsetonmennyiségünkön kívül a játékunkat nagyban befolyásolja az ellenfelek zsetonmennyisége is és a fizetési struktúra. Ezt az elvet írja le precízen az ICM azaz Independent Chip Model. Tehát az ICM mint ahogy a nevében is benne van, azt mondja, hogy ne kizárólag a zsetonjaink függvényében állapítsuk meg, hogy az adott helyzet nyereséges-e számunkra vagy sem (mint CG-ben), hanem inkább adjunk a zsetonjainknak egy pénzben kifejezett értéket aszerint, hogy az adott állásból az adott helyezésekre milyen valószínűségekkel érnénk be. Ilyen módon kiszámíthatjuk, hogy az adott helyzetből várhatóan hány $-t fogunk nyerni. Ezt a számítást persze elvégezhetjük az ellenfeleinkre is. Könnyen belátható, hogy ez az érték sokkal közelebb áll a valós helyzetünkhöz mint maga a zsetonmennyiségünk. Az ICM kalkulátorok arra valók, hogy helyettünk kiszámolják ezeket az értékeket. A játék kezdetén még mindenkinek ugyanannyit ér a zsetonja mert várhatóan ugyanannyit fog nyerni, azaz 5$-t. Itt gyorsan megjegyezném, hogy az ICM felteszi, hogy minden játékos azonos képességekkel rendelkezik és adott helyzetből ugyanannyi eséllyel nyer mint a másik. Ha nem tenné ezt fel nagyon bonyolultak lennének a számítások. De a látszat ellenére ez a feltevés jelentősen nem befolyásolja az eredményeket. Íme egy példa amit SNGEGT-vel számoltam ki:

Tekintsünk egy Party Poker 10 fős 11$ (10$+1$)-os 50/30/20 fizetési struktúrájú SNG-t. Itt az indulózseton 2000. A jelenlegi zsetonállás:

BB 10000 zseton, értéke: 37,3$
SB 5000 zseton, értéke: 27,7$
BU 3000 zseton, értéke: 20,4$
CO 2000 zseton, értéke: 14,5$

Tehát az ICM kalkulátor minden zsetonhoz értéket adott az alapján, hogy az adott játékos ebből az állásból várhatóan hány $-t fog nyerni a teljes 100$-os díjalapból. A SNGEGT valójában %-okat ír (% Prepost) amit a teljes díjalaphoz kell viszonyítanunk. A 10000 zsetonosnak pont fele annyi zsetonja van mint a játékban lévő összes zseton mégis csak 37,3$-t ér, jóval kevesebbet mint a prizepool fele azaz 50$. A 2000 zsetonos meg csak az összes zseton egy tizedével rendelkezik mégis másfélszer többet ér a zsetonja mint prizepool egy tizede azaz 10$-t. Ebből nagyon szépen látszik, hogy a zsetonjaink valódi értékét messze nem csak a zsetonok száma fogja meghatározni hanem az ellenfelek zsetonjai és a fizetési struktúra is.

3. Hogyan használjuk az ICM-et, hogy minél többet nyerjünk?

A gyakorlatban az ICM-met csak a pushok (első beszállós allinek) és a callok helyességének eldöntésére használjuk. A SNGEGT-vel miután megvannak a zsetonarányok, először el kell döntenünk, hogy push vagy call szituációt akarunk elemezni. Először nézzük a Push-t. Ki kell választanunk a pozíciót ahol ülünk és ezután be kell állítanunk, hogy a mögöttünk lévő ellenfelek várhatóan milyen lapokkal adják meg az allinünket. A SNGEGT-ben van egy előre beállított lapsorrend 1%-tól 100%-ig. Persze vannak olyan ellenfelek akik teljesen logikátlanul adnak meg allineket és nem egy sorrend alapján, de azért ez a módszer legtöbb játékos ellen működik. Például ha valaki megadna egy allint mondjuk K5-tel akkor valószínűleg egy QJ-vel is megadna. Az extrém esetek meg hosszútávon nem igazán számítanak. Tehát be kell állítanunk a megadó range-dzseket (laptartományokat). De ez nagyon nehéz és ha elrontjuk végzetes lehet. Ugyanis ha rosszul állapítjuk meg az ellenfelek range-dzseit akkor rossz döntéseket fog sugallni az ICM kalkulátor. Ezért kezdőknek nem is ajánlom, hogy maguktól próbáljanak nagy igazságokra rájönni egy ICM kalkulátoral. Nagyon sok játékossal találkoztam már aki szinte minden leosztását kielemzi egy ICM kalkulátorral, mégse tud igazán nyereséges lenni SNG-val. A SNG Wizard-ban ugyan vannak előre beállított range-dzsek de ezek sem mindig pontosak sőt mint korábban említettem a különböző limiteken más típusú játékosok vannak és különböző range-dzsekkel fognak megadni. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos helyzetekben el kell térni az ICM model által javasolt megoldástól (ezekről majd később lesz szó). Tehát a SNGEGT kiírja várhatóan mennyit ér a zsetonunk ha dobunk (EV Fold), illetve mennyit fog érni ha pusholunk (EV Push). Ennek a két értéknek a különbsége az EV Diff. Ha ez pozitív akkor jobban megéri Pusholni mint. Hasonló elvek vonatkoznak arra is ha azt akarjuk eldönteni, hogy egy call helyes-e. Csak ekkor az egy adott ellenfél push range-dzsét kell eltalálnunk. Ez szintén végzetes lehet ha elrontjuk. Tehát egy ICM kalkulátor önmagában még senkit sem tesz nyerő játékossá. Arra viszont kiválóan alkalmas, hogy megértsük miben különbözik a SNG a CG-től és, hogy felismerjünk és helyesen kezeljük a kritikus bubble helyzeteket. Ahhoz, hogy valaki nyerő játékos legyen a stratégiámmal, elvileg nem szükséges, hogy ismerje az ICM-et és az ICM kalkulátorok működését, viszont javasolt, mert nem árt ha tisztában van azzal, hogy mit miért csinál és, hogy az egyes lépések miért helyesek akkor is ha elsőre talán logikátlannak tűnnek.

2009.04.06. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG stratégia mikrótétre: 4. Nyereségnövelés

Még mielőtt rátérnék a konkrét játékstratégiára szeretnék beszélni egy nagyon fontos dologról: hogyan nyerhetünk a legtöbbet egy adott stratégiával? Elsőre talán sokan rávágnák, hogy ha két ember ugyanolyan taktikával játszik akkor várhatóan ugyanannyit nyernek. De ez egyáltalán nem így van. Előfordulhat, hogy az egyik akár 10-szer annyit nyer óránként mint a másik. Ez a cikk arról fog szólni, hogy hogyan biztosítsuk az elérhető legtöbb profitot még mielőtt egyáltalán beregisztrálnánk az első SNG-nkra.

1. Hogyan számoljuk ki a nyereségünket?

SNG-ban a nyereségünket a ROI (Return of Investment) mutatja. Ez a szám azt jelenti, hogy az eddigi befektetéseinknek hány százalékát könyvelhetjük el nyereségként. Azaz nyereség/ráfordítás. Ha pl. 1000 db 5,5$-os SNG után összesen 1100$ nyereségünk van, akkor a ROI-nk 1100$/5500$=20%. Mivel 1000 db SNG elég soknak számít ebben az esetben mondhatjuk azt, hogy mi egy kb. 20% ROI-t elérő játékosok vagyunk. Azaz várhatóan egy 5,5$-os SNG-n 1,1$-t (az 5,5$ 20%-át) fogunk nyerni. Persze egy kezdőnek még nem áll rendelkezésére elég minta ami alapján tisztában lenne vele, hogy mennyi ROI-t képes elérni. De ha lemásolja egy másik játékos stratégiáját (pl. az enyémet) akkor számíthat rá, hogy ő is kb. ugyanannyi ROI-t fog elérni (ha minden instrukciót precízen betart). Én pl. 1320 db 6$-os (20% fee-s) SNG-n 18% ROI-t értem el, tehát aki alkalmazza a stratégiám számíthat rá, hogy pl. egy 6$-os ipokeres MAUI SNG-n várhatóan kb 1,1$-t fog nyerni. A bónuszokat nem számítva. És akkor rá is térnék egy fontos dologra amivel drasztikusan megnövelhetjük a nyereségünket.

2. Nyereségnövelés bónuszokkal

Egy jó pókerjátékosnak tudatában kell lennie, hogy mennyi rake-et fizet. A rake az az összeg amit a pókerteremnek fizetünk, cserébe, hogy biztosítja számunkra a játéklehetőséget. Ha például befizetünk egy 5,5$-os SNG-ra akkor csak 5$ megy a nyereményalapba 0,5$-t pedig a terem kasszájába. Ilyenkor azt mondjuk, hogy a rake (versenyeknél szokták fee-nek is hívni) 10%. Vannak SNG-k ahol az alap BI (Buy In azaz amennyibe rake nélkül kerül a SNG) 20%-át kérik el rake formájában (pl Ipoker MAUI SNG vagy Partypoker 6$-os SNG) tehát 5$ megy a nyereményalapba és 1$ megy a teremnek. De pl. a PokerStarson egy 6$+0,5$-os turbo SNG-val csak 8,3% rake-et fizetünk. Sok játékos nem tulajdonít nagy jelentőséget a rake-nek mert az gondolja, hogy az nem túl nagy összeg hiszen csak a BI 8-20%-a. De ez nagyon hibás szemlélet. Az előbb említett példában 18% ROI-val 1,1$-t nyerünk és emelett kifizetünk 1$ rake-et. Ha nem lenne rake akkor 2,2$-t nyernénk egy SNG-val azaz majdnem dupla annyit mint rake-kel. Tehát valójában óriási jelentősége van annak, hogy mennyi rake-t fizetünk mert kétszer annyit is nyerhetnénk rake nélkül. Na de hogyan tudunk kevesebb rake-et fizetni? Először is a pókertermek különböző First Deposit (első befizetési) bónuszokat kínálnak, amik gyakorlatilag azt jelentik, hogy egy részét visszakapjuk a befizetett rake-ünknek. A Hollywood Pokernél például hogy 1$ fee-ért 5 Player Pontot kapunk és a First Deposit bónusszal 8 Player Pontért kapunk 1$ bónuszt. Ebből kiszámolhatjuk, hogy hány százalékát kapjuk vissza a befizetett rake-ünkenk. 1$-ért kapunk 5 pontot és 5 pontért 5/8$-t, azaz 1$ rake-ból visszakapunk 5/8$=0,625$-t. Tehát ez a bónusz egy 62,5%-os rakeback-nek felel meg. Azaz minden befizetett rake-ünknek a 62,5%-át visszakapjuk. De ez még nem minden, hiszen ha a Pokersavvyn keresztül regisztrálunk a Hollywood Pokerre akkor 400 Poker Pontért még kapunk 1000 Savvypontot ami 100$-t jelent. Azaz összesen 80$ rake befizetése után visszakapunk 50$-t a teremtől és 100$-t a Pokersavvytól. Azaz 80$ rake-ért 150$-t kapunk ami 80/150=188% rakebacknek felel meg. Ha a stratégiámmal valaki 5,5$-os turbo SNG-t játszik akkor kb 10% ROI-t azaz 0,55$ nyereséget ér el bónusz nélkül. Ha viszont a Pokersavvyn keresztül fizet be a Hollywood Pokerre akkor a 0,55$ nyereségen felül még lesz 188% rakebackje azaz plusz 0,94$-t nyer ami összesen 1,49$-t. Ez majdnem a háromszorosa annak amit bónusz nélkül nyert volna. De a Pokersavvy Full Tilt Poker-es ajánlata még ennél is sokkal jobb. Könnyen belátható tehát, hogy mennyire fontos kihasználni a legjobb bónuszokat hiszen drasztikusan megnövelhetjük a nyereségünket. Gyakorlatilag ha csak fele annyira jól játszunk mint egy másik SNG játékos aki tájékozatlan és nem használ ki bónuszlehetőségeket, akkor is sokkal többet nyerünk mint ő a bónuszok miatt. Ebből látszik, hogy egy jó bónusz sokszor még magánál a játékstratégiánál is fontosabb. Egy nagyon veszteséges játékos bónuszokkal lehet akár nullszaldós egy nullszaldós játékos bónuszokkal lehet akár nagyon nyereséges is. Aki meg alapból nyereséges arról már volt szó, hogy akár 3-szor annyit nyerhet mint eddig. Sőt ennél extrémebb esetek is előfordulhatnak. Én pl. nagyon sokáig 11$-os 3-perces vakszintes Ongame turbo SNG-kal Pokersavvyztam amivel 4 asztalon csak 1-2% ROI-t értem el (azaz kb nullszaldós lettem volna csak magával a játékkal) de bónuszokkal mégis óránként 10$-t nyertem. Persze nagyon sok energiába telne minden játékosnak magának utánaszámolni a bónuszlehetőségeknek, ezért a Póker bónusz toplistában összegyűjtöttem és rangsoroltam az éppen aktuális legjobb bónuszokat. Igazából ami 100% rakeback felett van mind nagyon jó, érdemes őket sorban kijátszani. Egyébként ehhez a témához ajánlom az egész Póker bónuszok oldal áttanulmányozását.

3. Nyereségnövelés többasztalos játékkal

Tegyük fel, hogy egy játékos egy asztalon játszva maximálisan odakoncentrálva 5,5$-os normál SNG-val 25% ROI-t ér el. Azaz várhatóan 1,25$-t keres SNG-nként (bónusz nélkül). Mi a helyzet ha úgy dönt, hogy ezentúl 2 asztalon játszik egyszerre? Ekkor valamelyest meg kell osztania a figyelmét de ha belerázódik akkor nem csökken a nyeresége drasztikusan így ugyanannyi idő alatt nem 1,25$-t fog nyerni hanem majdnem a dupláját azaz kb. 2,3$-t. De ha tovább megy és mondjuk 4 asztalon játszik egyszerre, akkor lehet, hogy lecsökken a várható ROI-ja kb. 20%-ra de akkor is a 22$ befektetéséből 4,4$-t fog nyerni. Azaz kb. a három és félszeresét mint egy asztalon játszva. 8 asztalon szintén csökkenhet a nyeresége mondjuk 15% ROI-ra de akkor 44$-t fektet be és 6,6$-t fog nyerni ugyanannyi idő alatt. Azaz már 5-ször annyit mint egy asztalon játszva. Tehát ha feltesszük, hogy egy SNG átlagosan egy óráig tart akkor ugyanaz a játékos egy asztalon játszva óránként várhatóan 1,2$-t, 2 asztalon játszva óránként 2,3$-t, 4 asztalon játszva óránként 4,4$-t míg 8 asztalon játszva óránként 6,6$-t keres. Azaz minél több asztalon játszunk annál többet kereshetünk óránként. Azaz nem teljesen mert ezt nem lehet a végtelenségig folytatni. A 8 asztal feletti játékot egy asztalos SNG-val nem igazán ajánlom kezdőknek, mert akkor már drasztikusan lecsökkenhet az asztalonkénti nyereség. De profik sem nagyon játszanak 12-nél több asztalon egy asztalos SNG-t. Nyilván a legfontosabb dolog egy jó pókerjátékos a számára az órabér. Azaz, hogy várhatóan mennyit profitál minden egyes a játékra szánt órából. Ezért kezdőknek is mindenképp azt ajánlanám, hogy a kezdeti ismerkedés a próbálgatás után viszonylag gyorsan kezdjenek el legalább 4 asztalon játszani. Az online pókernek egy óriási előnye az élőpókerrel szemben, hogy egyszerre több partiban is játszhatunk eredményesen. Ezt ki kell használni. 4 asztal még nem olyan sok, az simán elfér egymás mellett jól láthatóan egy kisebb monitoron is. Az, hogy valakinek 4 asztal felett érdemes-e játszani azt már egyéne válogatja. Van akinek nagyon lecsökken az eredménye ha növeli az asztalszámot. De véleményem szerint egyszerre 4 asztalon egy kis gyakorlással a legtöbb ember tökéletesen tud játszani. A stratégia amit közölni fogok direkt úgy van kitalálva, hogy elég egyszerű legyen ahhoz hogy az alkalmazása ne ütközzön különösebb nehézségekbe akár 8 asztalon se. Persze több asztalon jobban kell koncentrálni de megéri hiszen megháromszorozhatjuk vagy akár megötszörözhetjük az órabérünk. A többasztalos játékkal kapcsolatban még kérdés lehet, hogy blokkonként vagy folyamatában játsszuk a versenyeket? Én blokkonként szoktam azaz egyszerre elindítok mondjuk 6 db SNG-t és addig nem indítok újat amíg mindegyiknek vége nem lesz. Ennek az az előnye, hogy egy bizonyos időpillanatban mindegyik SNG-n kb. ugyanakkora lesz a vak így mindig csak egy (esetleg két) fázisra kell koncentrálni. Ráadásul ha eljutunk a végjátékig akkor általában már jóval kevesebb asztal marad mint amennyivel indultunk így könnyebben tudunk koncentrálni a pörgős 3-4 fős illetve a Heads Up játékra. Hátránya viszont az, hogy hosszútávon valamivel kevesebb SNG-t tudunk lejátszani óránként. Azaz elvileg csökken az órabéünk. Azért mondom, hogy elvileg, mert az előbb felsorolt előnyök miatt szerintem ez majdhogynem kiegyenlítődik. Így én azt javaslom, hogy mindenki azt a módszert válassza amelyik neki szimpatikus nincs jelentős különbség nyereségben.

4. Turbo vagy normál SNG?

Az egy SNG-val elérhető ROI-t nagyban befolyásolja az, hogy átlagosan mennyi ideig játszunk egy adott típusú SNG-n. Ez azért van mert mint ahogy később lesz róla szó SNG-val is (hasonlóan a CG-hez) annál többet nyerhetünk minél több leosztást játszunk. Tegyük fel, hogy egy 10 perces vakszintes 5,5$-os átlagosan kb 45 percig játszunk. Egy 5 perces vakszintes de hasonló struktúrájú SNG-t viszont átlagosan kb. 30 percig egy 3 perces vakszintes szuperturbó SNG-t meg átlagosan kb. 20 percig. Ekkor az a játékos aki normál SNG-n várhatóan 20% ROI-t ér el a turbo SNG-n várhatóan kb 15% ROI-t fog elérni a szuperturbon pedig várhatóan 10% ROI-t. Így óránként ugyanannyit fog keresni akármelyik fajtát is választja. Tehát elvileg megint csak azt játszhatnánk amelyik szimpatikus. Stratégiában egyébként semmilyen eltérés nincs turbo vagy normál SNG között, mindössze az a különbség, hogy turbo SNG-n hangsúlyosabb a magas vakos játék. Tehát ha jobban érezzük magunkat magas vakokkal akkor játszunk turbo SNG-t ha viszont jobban szeretünk kisebb vakokkal játszani akkor játszunk normál SNG-t. Bár igazából van egy tényező ami egyértelműen a turbo SNG felé billenti a mérleg nyelvét. Egy turbo SNG-n óránként sokkal több rake-et fizetünk ki mint normál SNG-n. Persze mondhatná valaki, hogy akkor alapból jobban megéri normál SNG-t játszani de ez nem teljesen így van, mert a turbo SNG a struktúrája miatt arányaiban többet hibáznak az ellenfelek mint a normál SNG-n. Persze egy 1 perces vakszintes ultraturbo SNG-t már nem éri meg játszani. Szóval a lényeg az, hogy turbo SNG-val óránként több rake-et fizetünk ki mint normál SNG-val. De ezt a hátrányt gyorsan előnyünkre fordíthatjuk a 100% feletti rakeback-et jelentő Pokersavvy bónuszokkal. Ezekkel még 1 perces vakos ultraturbo SNG-t is megéri játszani, hiszen nem csak, hogy kvázi nem fizetünk rake-et hanem még fizetnek is azért, hogy játszunk. Tudom, hogy ez irreálisnak hangzik, de a póker ma annyira népszerű, hogy egyre jobb bónuszokkal kontráznak egymásra a különböző termek és pókeroldalak, és így egyre extrémebb ajánlatok jelennek meg. És ez még így is bőven megéri a pókertermeknek hosszútávon. Tehát én azt mondom, hogy ha van egy 100% rakeback feletti bónuszunk akkor érdemesebb inkább turbo SNG-t játszani. Igazából minél turbóbb annál jobb. Persze ha valakinek nem szimpatikus a turbo SNG akkor ne erőltesse, mert a normál SNG-val is gyorsan jönnek a bónuszok. Egyébként is kezdetnek szívesebben ajánlom a normál SNG-t mert sokkal kellemesebb a játék és sokkal kisebbek az ingadozások. Bár aki úgy érzi, hogy egyáltalán nem hajlamos tiltre és jól bírja a strapát (nem hatja meg semmiféle pechsorozat) az kezdhet egyből turboval is.

5. FR vagy SH SNG?

Az FR (full ring) a 9-10 fős SNG-kat jelenti az SH (short handed) pedig az 5-6 fős SNG-kat. Én játszottam mindkét fajta SNG-ból nagyon sokat és azt kell mondjam nyereség szempontjából nincs különbség. Persze az SH kicsit rövidebb ideig tart, de órabérre kb. ugyanott vagyok mint FR-rel. A stratégiám egyaránt alkalmazható 5-6-fős SNG-ra és 9-10 fős SNG-ra. Persze figyelembe kell venni, hogy SH-n csak az első két hely fizet tehát 3 főnél lesz igazi bubble nem pedig 4 főnél. Igazából mondhatnám azt, hogy ízlés kérdése, hogy valaki SH-t vagy FR SNG-t játszik de azért ez nem teljesen igaz. 5-6 fős SNG-n arányaimban sokkal többet kell Heads Up-ot játszanunk ezért sokkal jobban meglátszik az eredményen ha valaki gyengélkedik HU-ban. Nekem is valószínűleg azért van PS-en "csak" 10% ROI-m turbo 6-max SNG-n mert nagyon sokáig túl feszesen játszottam a HU-t. Most szerintem már tudnám hozni a 15% feletti ROI-t. Később lesz szó a helyes HU stratégiáról is és akkor már nem lehet, gond, nyugodtan játszhat valaki 5-6 főst is.

6. Ne ijedjünk meg a 20% fee-től

Nagyon sok jó játékos azon a véleményen van, hogy messzire el kell kerülni azokat a SNG-kat ahol a mekszokott 10% fee helyett 20%-ot kérnek. Ezzel én egyáltalán nem értek egyet és mindjárt el is magyarázom miért, mielőtt valaki azt mondaná, hogy ellentmondok magamnak hiszen eddig azt szajkóztam, hogy fizessünk minél kevesebb rake-et. Mint ahogy a bevezetőben is írtam róla én normál SNG-t mikrótéten szinte csak 20% (azaz dupla) feevel játszottam. Azaz 1+0,2$-os SNG-t PS-en 5$+1$-os SNG-t Party-n és 5+1$-os MAUI SNG-t az ipoker hálózat termeiben. Az első szinte már önmagában is elég érvem a dupla fee-s SNG mellett, hogy ezeken a versenyeken arányaiban sokkal több gyenge játékos van mint a normál 10% fees SNG-kon. Ez nyilvánvaló hiszen sok jó játékos gondolkodás nélkül elveti, hogy ilyeneket játsszon. A halaknak meg szinte mindegy, sokan azzal sincsenek tisztában hogy mennyi rake-et fizetnek. A gyengébb játékosoktól pedig hosszútávon többet nyerünk ami valamelyest kompenzálja a dupla fee-re kiadott plusz költségeket. Ráadásul a MAUI 5$+1$ Jackpot SNG-n meg egyébként egy jó játékos gyakorlatilag nem is dupla feet fizet, mert a rake fele belemegy a Jackpot alapba amit (leginkább a 200$-os vigaszdíj formájában) hosszútávon vissza fog nyerni. És akkor még nem beszéltem a 100%-os rakeback-et jelentő Pokersavvy bónuszokról. Ezekkel ugyebár mindegy, hogy mekkora a fee, igazából minél nagyobb annál jobb. Ha pl. van egy 150% rakebacket jelentő bónuszunk akkor egy 5,5$-os SNG-n csak bónusszal 0,75$-t nyerünk, míg egy 6$-os SNG-n csak bónusszal 1,5$-t. A játékkal meg nyilván ugyanannyit a nyereségünk mert mindkétszer 5$-t fizetünk be a nyereményalapba. Tehát a dupla fees SNG-val nemhogy rosszabból jártunk, hanem még szert tettünk 0,75$ plusz profitra is SNG-nként. Tehát ha valaki Pokersavvy-val bónuszozik egyáltalán nem kell megijednie a 20% feetől, sőt inkább ezeket érdemes keresnie.

2009.04.05. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG stratégia mikrótétre: 3. Tiltmentes játék

1. Mi a tilt?

A tilt az az állapot amikor a játékos valamilyen nem várt esemény hatására rossz idegállapotba kerül és eltér a szokásos jól bevált játékától. Ha valaki tilten van akkor hajlamos csapkodóan, minden mindegy alapon játszani és így rengeteget hibázik. Tiltre nagyon sokféleképpen kerülhet egy játékos. Például egy badbeat miatt, vagy a folyamatos bukott partik hatására. De igazából bármi miatt ami rosszul sült el a pókerben. Például véletlen lejár az időd és eldobod az AA-t egy emelés után.

2. That's Poker

A póker folyamatosan próbára teszi a játékos idegrendszerét és tűrőképességét. Kezdőként az ember még nincs tisztában azzal, hogy valójában mit is jelentenek a valószínűségek. Ha csak 5% esélye van valaminek (2 out) akkor úgy gondolja, hogy vele az biztos nem fog előfordulni. Legalábbis nem sűrűn. Ennek következtében amikor felborul az egyenletes és igazságos szerencsében vetett hite akkor könnyen tiltre kerül mert úgy érzi, hogy igazságtalanság történik vele. Pedig egyszerűen arról van szó, hogy a szerencsének és így a pókernek ilyen a természete. That's poker. Ilyen a póker. Ezt sokan mondogatják, de mégis kevesen értik igazán. Ez azért van mert az átlag ember ritkán találkozik valószínűségekkel, szerencsével szerencsétlenséggel. Egy pókerjátékos viszont percenként. Akkor értjük meg igazán mi is az a valószínűség ha folyamatosan a saját bőrünkön tapasztaljuk. Egyszerűen el kell fogadni, hogy bármilyen nagy badbeat és bármilyen hosszú pechsorozat megtörténhet. Nincs olyan, hogy legnagyobb. Ha sokat játszunk törvényszerű, hogy előbb utóbb jöjjön egy olyan bukószériánk ami felülmúlja az eddigieket. Ez ellen nem lehet mit tenni el kell fogadni. A lényeg, hogy hosszútávon nyereségesek legyünk azaz többet nyerjünk mint veszítsünk.

3. Miért fontos a tilt elkerülése?

Ha valaki tilten játszik akkor nem a legjobb játéka szerint játszik azaz rosszul. Ennek következtében csökken nyeresége. A tiltnek ezzel szemben semmi előnye nincs, tehát egy jó játékosnak mindenképp a tiltmentes játékra kell törekednie, hogy a lehető legtöbbet nyerje a pókerrel. Ez persze kezdetben nehéz de folyamatosan törekednünk kell rá, fejleszteni a tűrőképességünket, hogy minél könnyebben elfogadjuk a szerencse és szerencsétlenség néha igazságtalannak tűnő törvényszerűségeit. Sokan azt gondolják, hogy ha néha-néha tiltre kerülnek pár másodpercre az még nem olyan nagy baj. De ez nem igaz. A ritka tilt is óriási veszteséget okoz. Például egy 5,5$-os SNG elején egy tilten bemondott allin adott esetben várhatóan 4$ veszteség is lehet. (Azért nem 5,5$ mert általában mindig van egy kis esélyünk a nyerésre.) Ez a 4$ veszteség rengeteg hiszen még a legjobb játékosok is várhatóan kb 1,1$-t (20% ROI) nyernek egy SNG-val. Így egy tilten bemondott allinnel több mint 3 SNG-nyi profitot herdáltunk el. Azaz 3-4 SNG-t kell tökéletesen lejátszani ahhoz, hogy visszahozzuk egyetlen rossz döntés veszteségeit. Tehát jól látszik, hogy az is óriási probléma ha valaki, mondjuk csak minden 3. SNG-n kerül csak egyetlen leosztás erejéig tiltre. Hiába játszik valaki a legjobb stratégiával, 20% ROI nyereség helyett nullszaldós lesz, de inkább veszteséges. Sőt ha turbo SNG-t játszunk még drágábbak lesznek a tiltek hiszen kevesebbet nyerünk hosszútávon de a tilt ugyanannyiba kerül. Itt előfordulhat akár, hogy egy tilten bemondott allint csak 10 SNG-val tudunk kompenzálni. Persze ez a kompenzálás sem elég, mert ha mindig a tiltünket kompenzáljuk akkor csak max nullszaldós játékosok leszünk. Ha meg valaki folyamatosan tilten van arról ne is beszéljünk. A póker ezért is nehéz játék. Sokan jó stratégiával játszanak de hajlamosak a tiltre és hiába minden, akkor sem tudnak nyerni a pókerrel. A jó játékosnak tehát nem elég egy jó stratégia. Egyrészt kell a már említett bankrollmenedzsment (mert anélkül mindig lenullázza magát hiába ő a világ legjobb játékosa) és képesnek kell lenni legyőzni önmagát és elkerülnie mindenféle tiltet (mert különben tilten elveszíti az eddigi nehezen összeszedett nyereségét). Van egy jó idézet ami ugyan egy sakknagymestertől származik de nagyon ideillik: "Nem elég, hogy jó játékos vagy, jól is kell játszanod!".

4. Hogyan győzzük le a tiltet?

Ahhoz, hogy legyőzzük a tiltet, önmagunkat kell legyőznünk. Egy jó pókerjátékosnak nagyon jól kell ismernie önmagát. Fontos, hogy felismerjük, hogy tilten vagyunk és tudjunk ellene védekezni. Először nem árt egy listát készíteni, hogy mik azok az események amik idegesítenek fusztrálnak minket. Például egy ehhez hasonlót:

- lejön a két out riverre
- egyhuzamban 10 SNG-n nem kerülök fizetős helyre
- sorozatban 5 heads up-ot bukok
- sorozatban az 5. AA-mal kapok ki
- már a 10-edik coinflipet vesztem el sorozatban
- kiblöffölnek és az ellenfél megmutatja a lapját
- beszólogatnak cseten
- rossz gombot nyomtam vagy lejárt az időm és véletlen eldobtam a lapot, pedig sokat nyertem volna
- már 50 SNG óta nullszaldós vagyok
- kikaptam AA-val AK ellen egy fontos allinben
- már az 5. nagyobb párom kap kis kis pár ellen
- sorozatban a 3. alkalommal esek ki pont fizetős hely előtt egy badbeattel

Azzal, hogy elkészítünk egy ilyen listát rendszerezzük magunkban, hogy milyen események hatására kerülhetünk tiltre. Ez azért fontos, mert ha bekövetkezik egy ilyen esemény akkor az agyunkban meg kell szólalnia egy vészjelzésnek, hogy vigyázzunk valamit tennünk kell mert baj lehet. Enélkül előfordulhat, hogy valaki azt gondolja, hogy ő nem is szokott tiltre kerülni amikor valójában igen sokszor tér el megszokott játékától valami nem várt esemény hatására. Na de ha megszólal a vészcsengő akkor mit tegyünk? A legdrasztikusabb megoldás az, hogy nem játszunk és megvárjuk amire lehiggadunk. De ez nem optimális módszer mert ha nem játszunk nem is nyerünk. Ráadásul egy versenyt nem hagyhatunk abba akármikor. Végig kell játszanunk. Azt tudom ajánlani, hogy vegyünk nagy levegőt és mondogassuk magunkban, hogy mi jó játékosok vagyunk azaz nem kerülünk tiltre. Ha tiltre kerülünk nem vagyunk jó játékosok márpedig mi azok szeretnénk lenni. Ha elrontunk valamit vagy sok zsetont veszítünk egy badbeat miatt: mondogassuk, hogy most már mindegy, lehet, hogy így lesz jó és pont emiatt fogunk nyerni. A sors kiszámíthatatlan. Optimistán kell hozzáállni az eseményekhez. Igazából meg merném kockáztatni, hogy nincs olyan, hogy szerencsés vagy szerencsétlen ember. Csak optimista és pesszimista van. Az optimista sose érzi úgy hogy szerencsétlen pedig lehet, hogy éppen szerencsétlenebb mint a legtöbb ember. De ő úgy gondolja, hogy minden ami történik vele jó. Még ha most rossznak is tűnik a jövőben majd úgy fog visszaemlékezni, hogy ez is kellet ahhoz, hogy olyanná váljon amilyen. Rengeteg jó dolog van ami nem történne meg velünk a jövőben ha egy bizonyos rossz dolog nem következik be a múltban. Szóval legyünk optimisták. Nem csak, hogy jobban fogjuk magunkat érezni, hanem ráadásul többet is fogunk nyerni a pókerben. Persze optimistának lenni nem könnyű és nem is úgy működik, hogy egy csapásra azok leszünk. Rengeteg figyelmet, tanulást, önfejlesztő munkát igényel. Olvasgassunk pszihológiai cikkeket, önismereti, személyiségfejlesztő könyveket. Ezen kívül még ajánlom, hogy néha olvassunk badbeat sztorikat is, hogy tisztában legyünk azzal, hogy nem csak minket érnek szerencsétlenségek hanem mindenkit. Sőt még nagyobbak is mint minket. Végül jöjjön még néhány rövid tipp tilt elkerülésére:

- ne játssz éhesen, szomjasan, fáradtan, rossz idegállapotban
- ne játssz ittasan mert jóval könnyebben kerülhetsz tiltre
- hallgass megnyugtató zenét ha ez segít
- ne fogd a veszteségeid a rossz RNG-re vagy arra, hogy esetleg csalnak a termek, mert ezzel nem fogsz többet nyerni csak fusztráltabb leszel tőle és hajlamosabba tiltre
- allinnél lehetőség szerint ne nézd végig, hogy milyen lapok jönnek le mert csak felesleges stresszet okozol magadnak (nem számít, hogy riverre vagy nem riverre kapsz ki)
- egy nagy nyerőszéria után tarts szünetet, adj időt magadnak kiélvezni a sikert
- tiltsd le a chatet ha idegesítenek az ellenfelek beszólásai
- felejtsd el, hogy milyen lapot dobtál (tiltsd is le ahol lehet), hogy ne idegeskedj amiatt, hogy nyertél volna
- ne olvass túl sok sikertörténetet ha ez frusztrál később a játékban, hogy neked miért nem sikerül
- soha ne játssz akkora tétben, hogy idegesítsen az esetleges elvesztése
- legyenek világos céljaid a pókerrel részletes tervekkel a megvalósításukhoz (napi terv, heti terv, havi terv, éves terv)

5. A bukószériák átvészelése

A pókerben vannak olyan időszakok, amikor már napok, hetek óta játszunk és nem érünk el eredményt. Ezek a bukószériák illetve a nullszaldós sorozatok, amik nagyon nyomasztóak tudnak lenni. Egy idő után az ember kezdi nagyon rosszul érezni magát és már-már elveszíti a hitét a nyerő stratégiájában. Ilyenkor sok ember csalódottan hitevesztetten játszik, és eltér az egyébként jó játékától. Ennek következtében persze veszít és még hosszabbra nyújtja a bukószériáját mint ami valójában lett volna. Fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogy a pókerben nem fogunk egyenletesen nyerni. Ugyanolyan arányban lesznek nagy nyerőszériák, nagy bukószériák és hosszú nullszaldós sorozatok. SNG-ban elég gyakoriak a 10-20 BI-es ingadozások és a 100-200 SNG-s nullszaldók. Sose akarjuk minden áron gyorsan visszanyerni a nagyobb bukószériákból adódó veszteségünket, például a bankrollmenedzsment megszegésével. Fogadjuk el, hogy a bukószériák legtöbbször nagyon lassan egyenlítődnek ki. A lényeg a végeredmény azaz, hogy több száz vagy ezer játék után a végén nyereséggel zárjunk. Nagyon fontos hogy vezessünk statisztikát az eredményeinkről, hogy megnyugtassuk magunkat, hogy összeségében nyereségesek vagyunk és nincs okunk nagyobb az aggodalomra egy bukószéria miatt. Semmiképp sem szabad, hogy a különböző szériák befolyásolják a játékunkat. Egy jó játékosnak olyannak kell lennie mint egy robot. Érzelemmentesen kell játszania, minden körülménytől függetlenül betartva a stratégiáját. Nyerőszériában egyesek hajlamosak lazábban játszani mert úgyis nyernek mindennel, bukószériában meg feszesebben mert azt gondolják semmivel sem nyerhetnek. Vagy esetleg bukószériában is lazábban mert azt gondolják minden mindegy, úgyse nyerhetnek. De ezek nagy hibák. Mindig legyünk tudatában, hogy ha eltérünk az eredeti stratégiánktól azzal veszítünk. Ezért fontos lehet, hogy pontosan le tudjuk írni, hogy milyen stratégiával játszunk, hogy felismerjük ha eltérünk az A játékunktól. Persze az is előfordulhat, hogy valaki rossz stratégiával játszik. Kezdőknek azt tanácsolom, hogy ha 300 SNG után is veszteségesek vagy csak akár nullszaldósak (turbonál inkább 500) akkor nagy valószínűséggel valamit nagyon elrontanak. Vagy rossz stratégiával játszanak vagy nem tartanak be precízen egy stratégiát, vagy sokszor kerülnek tiltre. Persze sokan ilyenkor elővesznek egy példát, hogy valakinek volt már 1000-2000 SNG-s bukószériája is. Igen mint már említettem nincs olyan, hogy legnagyobb, lehet találni bármilyen nagy bukószériát. De annak a valószínűsége, hogy valaki pont az első 300 SNG-ján kap el egy viszonylag ritkának számító 300 SNG-s bukószériát annak a valószínűsége nagyon kicsi. Erre nem érdemes alapozni. Nem érdmes olyan játékosok bukószériájával takaróznunk akik már 10-szer 100-szor több játékot játszottak mint mi. Sokkal jobban járunk ha beismerjük, hogy rosszul játszunk és inkább fejlesztjük magunkat. Elemezni kell a handeket, és radikálisan kell változtatni a játékon. De általában is igaz, hogy a bukószériák mindig alkalmasak arra, hogy átgondoljuk a játékunkat és még jobbak legyünk. Remélem sikerült rávilágítanom arra milyen fontos a tiltmentes játék ahhoz, hogy nyereségesek legyünk a pókerben. Idegeskedéstől mentes kellemes játékot kívánok mindenkinek!

2009.04.04. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG stratégia mikrótétre: 2. Bankrollmenedzsment

1. A bankrolmenedzsment fontossága

Mostanában mindig elmondom, hogy a bankrollmenedzsment a legfontosabb dolog a pókerben. Anélkül a póker pusztán szerencsejáték és hosszútávon nem nyerhetünk. Azaz a tudásnak így nincs szerepe. Csak sok kicsi sokra megy alapon lehet építkezni. Persze nehéz úgy betartani a szabályokat, hogy folyamatosan halljuk, hogy valaki a 100$-os bankrolljából egy nap alatt csinált 1000$ óránként szintet lépve, de azzal már nem fog dicsekedni, hogy egy hét múlva elveszti az egészet... Meg szép dolog 50$ bankrollal elindulni egy 5$-os MTT-n és megnyerni, de az 10 szer egymás után kiesni és lenullázni a bankrollt már kevésbé.

Lehet az embernek 25% ROI-ja SNG-n ha egy idő után mindig nulla a bankrollja nem ér vele semmit. Előbb utóbb jön a bukószéria. Egy jó játékosnak ehhez kell tartania magát. Ki kell számolni, hogy mennyi az esély egy arra, hogy egy bukószéria következtében lenullázzuk a bankrollunkat és ha ez kisebb mint mondjuk 1% (óvatosabbaknak 0,1%) akkor játszhatunk. Persze ezt nehéz kiszámolgatni egy kezdőnek és nem is kell elég ha a tapasztalt játékosok jól bevált módszereit alkalmazzuk. Persze az se jó ha túl nagy a bankroll mert szeretnénk a bankrollunkhoz mérten a legtöbbet nyerni. Tehát valami aranyközéputat kell találni. Most ismertetek egy módszert ami szerintem mikrótétes SNG-hoz legoptimálisabb.

2. Az optimális bankrollmenedzsment egy asztalos mikró SNG-ra

Csak akkor nevezz be egy normál vakszintes egy asztalos SNG-ra ha van legalább 20BI bankrollod. A Buy In (BI) azt az összeget jelenti amit befizetsz egy SNG-ra. Ha nincs meg a 20BI akkor alacsonyabb téten játssz. Összefoglalva így néz ki:

0-44$ bankroll: játssz 1,2$-os SNG-t

44$-110$ bankroll: játssz 2,2$-os SNG-t

110$+ bankroll: játssz 5,5$-os SNG-t

Turbo egy asztalos SNG-ra viszont csak akkor nevezz be ha van legalább 30 BI bankrollod:

0-66$ bankroll: játssz 1,2$-os SNG-t 66$-165$ bankroll: játssz 2,2$-os SNG-t 165$+ bankroll: játssz 5,5$-os SNG-t

Az 5,5$-os után azért nem folytattam, mert innen már nem szabad elsietnünk a szintlépést. Csak akkor menjünk fel 11$-os szintre ha már elég nyereséget szedtünk össze az 5$-os szinten. Nagyon kiábrándító tud lenni amikor a magasabb szinten egy kisebb bukószéria elviszi az egész nehezen összegrindolt nyereségünket. Szóval csak akkor lépjünk fel 11$-os szintre ha nyertünk már legalább 100BI-t az 5$-os szinten. Azaz ha úgy tetszik kb 600$-ral. Így ha jön egy nagyobb bukószéria a 11$-oson akkor is csak a felét buktuk el az 5,5$-oson megszerzett nyereségünknek. Ezután persze játszhatunk tovább 11$-oson a 20-as szabállyal azaz addig amíg 220$ felett vagyunk. Tehát így folytatnám a listát:

220$- bankroll + 100BI nyereség az 5$-os szinten: játssz 11$-os SNG-t

A többit meg már ki lehet találni. A lényeg, hogy értsük az elvet, hogy miért kell nekünk bankrollmenedzsmentet alkalmazni és akkor akár egyéni szabályokat is alkalmazhatunk. De a 20as szabálynál semmiképp sem érdemes lazábbat alkalmazni és tényleg fontos, hogy 5,5$-os után már ne siessünk a szintlépéssel. 11$-os tét után meg pláne. Egy kisebb részletet persze nem amlítettem. Mi van akkor ha 10 SNG-t szoktunk játszani egyszerre és csak 130$ bankrollunk van? 10 db 5$-oson semmiképp sem indulhatunk mert a negyedik befizetés előtt már 110$ alatt van a bankrollunk. Tehát 10 darab 2,2$-oson kell indulnunk. Lehet vegyesen is de azt nem ajánlom.

Különben az is egy szokásos bankrollmenedzsment, hogy mindig legyen kb 50BI bankrollunk. Az se rossz de ezt könnyebb megszegni mint a fenti precíz szabályt. Tehát a lényeg, hogy vigyázni kell a bankrollra. Ahhoz, hogy nyerjünk kell egy alaptőke. Az játszik jól aki óránként (bónusz nélkül) meg tudja keresni a pókertőkéje 1-2%-át. Se többet se kevesebbet. Aki sokkal többet keres az valószínűleg nem játszik jó bankrollmenedzsmenttel és előbb utóbb nullázni fog aki meg kevesebbet az nem játszik elég jól. Persze bónuszokkal még meg is duplázhatjuk ezt az órabért.

3. Bankroll menedzsment többasztalos SNG-ra vagy MTT-re

Bár a cikksorozat egy asztalos SNG-ra vonatkozik azért jó ha elmondom milyen szabályokat kell alkalmazni ha esetleg valaki több asztalos SNG-n vagy MTT-n akar játszani. Vagy az is lehet hogy attól, hogy valaki főleg SNG-t játszik még néha szeret benevezni ilyen-olyan nagyobb versenyekre. Két asztalos SNG-ra mindenképp legalább a 30BI-es szabályt kell alkalmazni. 5-10 asztalos SNG-ra egy 50BI-est, nagyobb versenyre pedig 100BI-est. MTT-n nagyon könnyen előfordulhat, hogy 100BI-t veszítünk akkor is ha nagyon jól játszunk.

Ez gyakorlatban úgy néz ki, hogy csak akkor nevezzünk be egy 1$-os legalább 300 fős versenyre ha van legalább 100$ bankrollunk. 2$-os MTT-re meg 200$ bankroll felett. Az nem számít ha naponta csak max egyre nevezünk be akkor sem szabad megszegni a szabályt. Ha egy nagyon jó added money versenyről van szó akkor esetleg kivételt tehetünk, de akkor se vegyünk részt olyan nevezési díjú MTT-n ami meghaladja a BI felét amit SNG-ra szoktunk befizetni. Nagyon rossz amikor a napi SNG nyereségünket rendszeresen elveszítjük MTT-n.

2009.04.03. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

SNG stratégia mikrótétre: 1. Bevezetés

Nagy hiány van részletes SNG stratégiai cikkekből (pláne mikrótétre) így úgy gondoltam leírom a saját stratégiámat.

1. Miért érdemes SNG-t játszani mikrótéten?

Mikrótéten játszik a legtöbb játékos és mégis kevesen érnek el jelentős nyereséget. Amit most le fogok írni egyáltalán nem lesz bonyolult és bárki elsajátíthatja viszonylag gyorsan. A segítségével könnyen építhet bankrollt akár ingyen 50$ kezdőtőkéből, vagy könnyen szedheti ki a legjobb póker bónuszokat. Én is ezzel a stratégiával építettem a bankrollom 50$-ból majd ezzel a stratégiával szedtem ki a rengeteg FD és Pokersavvy bónuszt. Törekszem rá, hogy pontosan azt írjam le ahogy ténylegesen játszottam és ahol kell odaírom, hogy mai fejjel min változtatnék. Én úgy gondolom, SNG-val sokkal egyszerűbben és gyorsabban lehet pontokat szerezni a bónuszokhoz, mint Cash Game-mel.

2. Az eddigi eredményeim ezzel a stratégiával mikrótéten

Szerintem jó dolog ha az ember egy stratégiai leíráshoz mellékeli, hogy pontosan milyen eredményeket ért el. Így aki alkalmazza a stratégiát hasonló profitra számíthat. Ezzel a stratégiával eddig életemben lejátszottam 3080 db 1$-6$-os 5-10 fős egy asztalos SNG-t 2050$ profittal. Főként Party Pokeren 6$-os normál SNG-t, ipokeren 6$-os MAUI Jackpot SNG-t és PokerStarson 3,25 illetve 6,5$-os 6fős turbo SNG-t.

9-10 fős normál SNG 20% fee-vel (4-6 asztalon): 1320 db játék átlag 18% ROI

6-10 fős turbo SNG: 1760 db játék (4-5 asztalon) átlag 10% ROI

Sharkscope-pal:

Az E utáni számok jelentik, hogy hány fős SNG az S utáni számok pedig a tétet. A Spd=N azt jelenti normál SNG a Spd=T azt jelenti turbo SNG.

Party Poker-t ugye nem trekkeli a Sharkscope de ott is játszottam elég sokat:

3$, 10 fő, 5 min: 176 db 19$ profit 3,6% ROI

6$, 10 fő, 10 min: 652 db 803$ profit 20,5% ROI

Egyébként két éve pókerezek és ez alatt kb 8000 SNG-t játszottam. De a többi az nem mikrótétes egy asztalos 5-10 fős SNG.

Ennél több nyereséget is el lehet érni de szerintem a célnak ennyi is bőven megfelel. Aztán majd 10$ tét felett lehet csiszolni és tökéletesíteni stratégián mondjuk profi közepes és high stake játékosok videóival.

3. Mi a különbség a mikrótétes és a magasabb tétes SNG között?

Először is azzal kezdeném, hogy a mikrótét egy speciális közeg de sajnos szinte sehol sem találunk mikrótétes stratégiai leírásokat. A magasabb tétes stratégia viszont nem olyan nyereséges alacsony téten alkalmazva. Véleményem szerint ha valaki megnézi egy profi high stake játékos videóját és azt próbálja utánozni mikrótéten nem sok nyereséget fog elérni. Ez azért van mert a játékosállományban jelentős eltérés figyelhető meg alacsony és magas téten így ehhez kell alkalmazni a stratégiánkat.

A mikrótét egyik legfőbb jellemzője, hogy a játékosok kevesebbet emelnek preflop mint magasabb szinteken. Inkább limpelnek akár első beszállóként is. Ezért jóval feszesebben érdemes megadnunk egy preflop allint. A másik, hogy mivel kicsi tét így a játékosokat annyira nem feszélyezi, hogy kieshetnek a versenyről fizetős hely előtt, így sokkal lazábban adnak meg egy preflop allint mint a drágább versenyeken. A harmadik nagyon lényeges eltérés az a resteal (lopás visszaemelés) szinte teljes hiánya illetve úgy általában a feszes visszaemelés. Lehetne még sorolni az eltéréseket de SNG-ban ezek a leglényegesebbek. Tehát elmondható, hogy minél magasabb téten játszunk az ellenfelek annál ritkábban open limpelnek, annál sűrűbben emelnek preflop és annál ritkábban adnak meg egy preflop allint. Persze az is általános szabály, hogy minél kisebb a tét annál nagyobb a gyenge játékosok aránya. Természetesen a mikrótét azért ilyen speciális mert arányaiban itt van a legtöbb gyenge játékos. Ezért általában emondható, hogy nem érdemes a legkisebb nyereségekre lecsapnunk mert mögöttünk rengeteget hibázhatnak, így egy dobás is lehet nyereséges. Ezt majd később kifejtem részletesen.

4. Vegyük komolyan a mikrótétet

Sokan nem veszik komolyan a mikrótétet és csak egy átmeneti stádiumnak tekintik a magasabb téthez. De ebben az a csapda, hogy aki nem veszi komolyan és nem a megfelelő stratégiával játszik az lehet, hogy sose jut fel magasabb szintekre. Hiába van rengeteg fish mikrótéten, ha valaki nem tanul meg egy speciálisan SNG-hoz írt nyerő stratégiát vagy nem tanulmányozza az ICM-et akkor semmivel sem több a fisheknél így nem is nyerhet sokat. SNG-ban saját kútfőből nyereségesnek lenni sokkal nehezebb még a Cash Game-nél is. Bubbleben a helyes döntések általában olyanok, hogy elsőre teljesen logikátlannak tűnnek. Ezért is rontja el őket egy kezdő játékos és ezért lehet olyan sokat nyerni tudással. Szóval senki ne gondolja, hogy olyan könnyű lenne nyerni akár mikró SNG-n is. Itt is csak a játékosok kb egyharmada nyereséges pedig mindenki azt gondolja, hogy nagyon jól játszik. De a stratégiámmal mindenki nyereséges lehet viszonylag könnyen. Feltéve ha kivétel nélkül minden instrukciót betart. Ha bármiben is eltér tőle mert ezzel-azzal nem ért egyet, akkor már nem tudom garantálni a sikert.

2009.04.02. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

Napi tipp versenypókerhez #5: Modern versenystratégia (Implikált EV)

Ebben a cikkben a SNG játék egy korszerű és nagyon érdekes elméletéről lesz szó. Az alap elméletet nem én találtam ki de talán én írom le először magyarul ilyen részletességgel. Itt az ötletadó cikk: Egy győztes turbo stratégia: mikor hagyjuk figyelmen kívül az ICM-et? Közben megpróbáljuk megkeresni a választ arra is, hogy mi a különbség a Cash Game játék és a versenyjáték között és miben kell eltérnünk egy jó Cash Game stratégiától egy versenyen. Azaz a cél: a tökéletes versenyjáték.

Tekintsünk egy konkrét szituációt: Egy 11$-os 10 fős SNG-n vagyunk. Az 1. hely: 50$ a 2. hely: 30$ a 3. hely:20$. A vakok 100/200. A zsetonállás:

BB 2000 (Hero)

SB 2000

BU 2000

CO 2000

MP3 2000

MP3: Fold, CO: Fold, BU: Allin, SB: Fold, Hero?

Azaz 5 fő van játékban mindenkinél 2000 zseton. Mi a nagyvakban ülünk (azaz valójában csak 1800 zsetonunk van mert 200-at betettünk) és a button-on ülő allin ment.

A kérdés: milyen lapokkal adjunk meg ha tudjuk, hogy az ellenfél az A7-AK, 33-AA, A6s-A2s, KQ, KJs,KTs lapok valamelyikével allinelt? (Azaz kb a lapok legjobb 17%-ával)

Chip EV: Először is nézzük meg milyen lapokkal kellene megadnunk ha ez egy (rake mentes) Cash Game játék lenne azaz ha 1800$-ral ülnénk egy 100$/200$-os CG-ben. Ezt nagyon könnyű precízen kiszámolni. 1800$-t kell megadnunk 2200$-ért. Azaz, hogy hosszútávon legalább nullszaldós legyen a megadás ahhoz legalább (átlagosan) 1800/4000=45% eséllyel kell nyernünk. Pokerstove-val kiszámolva a fenti laptartomány ellen A2-AK, 22-AA, KT-KQ, KJs-K9s, QTs, JTs laptartománynak kicsit több mint 45% esélye van nyerni átlagosan, így a helyes döntés ha megadunk minden ásszal, minden párral és a KT,KJ,KQ lapokkal és bármely két magas suited lappal. Ez körülbelül a lapok legjobb 25%-a.

ICM modell: Na jó, de ugyebár egy CG-ből bármikor kiszállhatunk, egy versenyen viszont csak akkor kapunk pénzt ha valamelyik helyezést megcsípjük (ráadásul a pénz függ a helyezésünktől). Attól hogy egy versenyen dupla annyi zsetont szerzünk még nem biztos, hogy dupla annyi pénzt is. Ebből következően azt kiszámolni, hogy mi a helyes (pozitív várható értékű) döntés egy versenyen matematikailag sokkal nehezebb mint CG-ben. Erre találták ki az ICM modellt, ami a zsetonszámunknak egy elméleti értéket ad, az alapján, hogy az egyes helyezésekre milyen valószínűségekkel érnénk be a kiindulási helyzetből. A jelen szituációban például mind az 5 főnek ugyanannyi zsetonja van így a 100$ összdíjazás egyenlően oszlik szét. A mi 2000 zsetonunk 20$-t ér. Ha megadunk és lesz 4000 zsetonunk akkor viszont az a 4000 zseton nem 40$-t fog érni hanem valamivel kevesebbet. Konkrétan kiszámolva a SNG kalkulátorra (pl. SNGEGT) 33$-t. Ez főleg azért van mert nem csak az első hely fizet. További részletekbe most nem akarok belemenni. Általában is igaz az ICM modellre, hogy a nyert zseton hosszútávon kevesebbet ér mint a vesztett zseton. Ez fokozottan igaz például egy Double or Nothing SNG-nál amikor CL-ek vagyunk. (Érdemes belegondolni.)

Szerencsére nem kell nekünk kiszámolni, hogy az ICM szerint milyen lapokkal éri meg megadni, mert erre ott vannak az ICM kalkulátorok. SNGEGT-be betéve a fenti szituációt azt kapjuk, hogy ahhoz, hogy legalább nullszaldósak legyünk hosszútávon, legfeljebb csak a AA-99, AK, AQ lapokkal szabad megadnunk. Hoppá. Ez igen meglepő tekintve, hogy CG-ben pl. A2-vel vagy 22-vel is megadhattunk volna. Egyébként véleményem szerint ez a fő oka, hogy SNG-ban sokkal többet hibáznak az emberek mint CG-ben. A calling stationokat (nagyon laza megadókat) egy versenyen duplán büntetik. Bár nem ez a szituáció lesz erre a legjobb példa mint ahogy az az alábbiakban ez ki fog derülni. De általában főleg alacsony téten mindenképpen igaz.

ICM + Feltételes várható érték, avagy gondolkozz előre: Az ICM egy nagyon jó modell ami sokkal jobban közelíti a helyes játékot egy versenyen mintha a fizetési struktúrát figyelmen kívül hagyva úgy játszanánk mint CG-ben. Viszont még így sem adja meg a tökéletes játékot, hiszen egy csomó idealizált feltevésre épül. Például, hogy minden játékos ugyanolyan képességű és adott zsetonmennyiséggel ugyanannyi eséllyel nyerik meg a versenyt. Ez ugyebár elég nagy butaság, de mivel kb. egyenlően oszlanak meg a nagyon jó és nagyon rossz játékosok (a többi meg nullszaldós) így nem olyan rossz közelítés. A tökéletes verseny-modelltől viszont azt várnánk, hogy mindent figyelembe vegyen. Ez viszont már egy jóval bonyolultabb modell lenne. Az ICM szépsége éppen az, hogy egyszerű és mégis jó közelítést ad.

Na de mivel tudnánk kiegészíteni az ICM modellt, hogy még pontosabb eredményt kapjunk (az elméleti tökéletes játékhoz közelítve)? Nézzük meg újra a fenti szituációt. Ha dobunk akkor a következő körben a zsetonarány nagyjából ugyanaz lenne. De mi a helyzet ha megadunk és nyerünk kiejtve az allinelőt? Ekkor a következő állás fog kialakulni:

BB 2000

SB 4000 (Hero)

BU 2000

CO 2000

ICM szerint a mi zsetonunk tehát 33$-t ér míg a többi játékos zsetonja rendre 22,3$-t. (összesen ugye 100$). Viszont észrevehetjük, hogy egy speciális helyzet állt elő. Míg az előbb csak egy voltunk a sok közül most kétszer annyi zsetonunk van mint a többieknek. Ráadásul csak egy hely választja el őket az ITM-től. A legtöbb játékos általában nem calling station így számíthatunk rá, hogy feszesebben adnak meg egy allint egy hellyel a fizetős hely előtt mint egyébként. Ráadásul ha kétszer annyi zsetonunk van akkor még feszesebben, hiszen akkor se lesz sokkal előrébb ha nyer mert ugyanúgy négy játékos marad. (igazából előrébb lesz mint ahogy lentebb láthatjuk de ezt a legtöbb játékos nem veszi észre, vagy ha észre is veszi nem használja ki kellő mértékben). Szóval a lényeg az, hogy most sokkal feszesebben fognak megadni ellenünk mint az előbbi helyzetben amikor mindenkinek 2000 zsetonja volt. Ezért mi sokkal lazábban allinelhetünk. Azaz az elkövetkezendő néhány körben úgymond terrorizálhatjuk az az asztalt, kihasználva a zsetonelőnyünket és azt, hogy egy hely választ el minket a fizetős helytől. Ez azt jeleni, hogy sokkal több nyereséges (+EV-s) szituációban fogunk kerülni, mintha az eredeti szituációban ülnénk. Nyilván ha több lappal nyereséges allinelni akkor számszerűen is többször fogunk allinelni ami plusz nyereség hosszútávon.

Tehát visszatérve a kiinduló szituációhoz (amikor 5-en vagyunk és mindenkinek 2000 zsetonja van) egy megadással nem csak pillanatnyi nyereségre (+EV) számíthatunk hanem egy rejtett plusz nyereségre is (implikált EV) ami nem most hanem az elkövetkezendő handekben fog realizálódni. (Természetesen ezt is hosszútávon kell nézni.) Azaz ha nyerünk a 4000 zseton nem 33$-t fog érni hanem többet. Ez a plusz nyereség annál nagyobb minél feszesebb ellenfelek ülnek az asztalnál. Ha mindenki calling station akkor az implikált EV gyakorlatilag 0. Mivel minél magasabb téten játszunk annál feszesebben adnak meg az ellenfelek, ezért azt lehet mondani, hogy míg implikált várható értékről egy freerollon nem érdemes beszélni (de mikrótéten se nagyon), addig egy 100$-os SNG-n vagy MTT-n nagyban meghatározza a játékot.

Implikált EV a modern versenyjátékban: Elég ha megnézzük, hogy játszanak a nagy MTT próink. Folyamatosan láthatunk tőlük olyan megadásokat amelyeket ICM kalkulátorral számolva vastagon veszteségesek. Én nem vagyok gondolatolvasó, de valószínűleg azért adnak meg sokszor nagyon lazán mert tudják, hogy sok zsetonnal óriási plusz előnyre tehetnek szert a viszonylag feszes magas tétes versenymezőnyben. Többet stealelhetnek (kevésbé kell félni a restealtől sok zsetonnal) többet restealelhetnek (sok zsetonnal kieséssel fenyegethetik az ellenfeleket) és persze több lappal pusholhatnak. Tehát magyarul egy ICM szerinti -EV-s megadás valójában +EV-s is lehet figyelembe véve a implikált várható értéket. Én ebben látom a magyarázatot a modern (eredményes) versenyjáték elsőre furcsának tűnő megadásaira.

Azt persze nehéz kiszámolni, hogy a fenti szituációban pontosan milyen laptartománnyal érdemes megadni, de egy feszesebb (pl 100$-os SNG) mezőnyben mindenképp lazábban mint az AQ,AK, AA-99 lapokkal. Véleményem szerint lemehetünk az AT,55 tartományba. Ha van ante is akkor talán még lentebb. De ezt majd megmondják a SNG és MTT próink. :)

Végül még annyit megemlítenék, hogy természetesen nem csak call szituációknál létezik implikált várható érték, hanem push-nál is. Csak mivel legtöbbször egy pushra az ellenfelek dobnak így jóval kisebb mértékű implikált EV-nk lesz hosszútávon mint callnál.

Remélem sokan érdekesnek találták ezt a kis elmélkedést. Várom az észrevételeket, vitákat, hogy minél közelebb kerüljünk a tökéletes versenyjátékhoz. :)

2009.03.09. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

Napi tipp versenypókerhez #4: Rebuyolj sokat!

Kb. fél éve olvastam egy MTT játékos (Chardrian) cikkét a Flop Turn River-en aki azt írja, hogy ő akár 9 rebuy-ig is elmegy egy rebuy-os versenyen és nagyon sikeres ezzel a taktikával. Itt a cikk akit érdekel: Rebuy Tournament Poker Strategy Nekem nagyon szimpatikus volt ez a szemlélet, de sehogy se tudtam bebizonyítani magamnak, hogy tényleg ez a helyes játék. Most úgy gondolom megoldottam a rejtélyt. Ezt szeretném megosztani veletek.

Szóval milyen stratégiákat lehet alkalmazni egy verseny rebuyidőszakában?

1. Sajnáljuk a pénzt

Sokan maximum a nevezést fizetik ki, többet nem is nagyon akarnak beleinvesztálni a versenybe. Legfeljebb egy addont, de azt is csak akkor ha nem lesz túl kevés zsetonjuk a rebuyidőszak végére. Ezzel a taktikával olyan mintha egy freezouton indultunk volna. Viszont két nagy különbség van. Az ellenfelek jóval lazábbak tehát átlagosan több zsetont gyűjthetünk az első egy óra alatt mint egy freezouton. Viszont ez a több zsetonunk jóval kevesebb lesz az átlag zsetonnál, ami igencsak csökkenti az esélyünk a verseny megnyerésére. Persze a megnyerhető összeg is nagyobb. Nem azt mondom, hogy ez egy veszteséges taktika de szerintem van ennél sokkal jobb is. Bár talán mikrótéten nem is olyan rossz, de magas téten semmiképp sem ajánlom.

2. Egy-két rebuy belefér

Vannak olyan játékosok akik 1-2 rebuy-t azért bevállalnak és általában vesznek addont is. Ők még mindig elég sokszor fognak kiesni a rebuyidőszakban, de ha túlélik akkor az esetek nagy részében átlag körüli zsetonmennyiségük lesz.

3. Nincs kiszállás

Na itt jön az a taktika amit elég kevesen alkalmaznak. Viszont aki alkalmazza az vagy egy nagy fish vagy egy nagyon jó játékos. Smile Nevezetesen arról van szó, hogy semmiképp sem hagyjuk, hogy kiessünk a rebuyidőszakban. Ha kell akármennyi rebuyt vegyünk de azért általában 10-nél nem többet. Gyakorlatilag megvesszük a stack-ünket amivel az esetek nagy részében egy óra után messze az átlag zseton felett leszünk közel a ChipLeader-ekhez (ha épp nem magunk leszünk azok).

Persze nem kell teljesen ész nélkül játszanunk, csak úgy mintha Cash Game-eznénk rámozdulva a legkisebb hosszútávú nyereségre (azaz +EV-re) is. Ez persze nem nehéz, hiszen az ellenfelek sokkal lazábbak mint CG-ben. Gyakoratilag úgy kell elképzelni az egészet mintha egy órát Cash Game-eznénk a verseny előtt valami ultra laza asztalon. Ezért kell beszállni szinte minden hand-be és ezért kell sokkal gyengébb lapokra feltennünk a zsetonunkat. Miért ne használnánk ki ezt a sehol másutt nem látott lazaságot? Így minden kis nyereséget megragadva maximalizálhatjuk a hosszútávon elért zsetonunkat és olyan mintha a rebuy-időszak után kezdődne a verseny. Ami igaz, hogy nekünk átlagosan 6-7 BI-ba kerül de várhatóan a zsetonszámunk is jóval több lesz mint az induló zsetonnak 6-7-szerese.

Ez már önmagában is nyereség, viszont ennél jóval több előnye van ennek a taktikának. Nevezetesen a sok zsetonos játék előnye. Sok helyen volt már erről szó de megpróbálom röviden összefoglalni. A játékos nagy része fél attól, hogy kiesik a versenyről, különösen a buborékban. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki nagyon feszes de ha elég zsetonunk van, hogy kiejtsük őket akkor szinte mindenki feszesebb lesz egy fokkal magához képest. Ha nekünk mindenkinél több zsetonunk van akkor lehetőségünk van terrorizálni a játékosokat, azaz több vakot ellophatunk, többet blöffölhetünk, restealelhetünk. Ez hosszútávon egy jelentős plusz nyereség. Persze ez az elv annál jobban érvényesül minél magasabb nevezési díjú versenyen játszunk. Szerintem ezért is tud olyan nyereséges lenni Breeth vagy más nagy tornajátékos, mert szinte végig neki van a legtöbb zsetonja az asztalnál.

De még ez sem minden. Van egy pszihológiai előnye is ennek a stratégiának. Mégpedig az, hogy egy sok résztvevős versenyen sokkal többször fogunk FT-re kerülni mint egy freezouton. Ez élvezetesebbé teszi a játékot és az önbizalmunknak is jót tesz. Nem mellesleg a szórás is kisebb lesz.

Még valami. Smile Aki az 1. vagy 2. taktikát alkalmazzák azok általában azzal érvelnek, hogy azért nem rebuyolnak (leszámítva azt az esetet ha nincs több pénzük) mert ez a verseny nem jött be és inkább elindulnak egy másikon. Viszont így megint fizetnek tournament fee-t azaz rake-et, amikor kvázi ugyanannyi zsetont tudtak volna venni a rebuyos versenyen fee nélkül. Azért ez sem egy elhanyagolható szempont. Nem beszélve arról, hogy sokkal jobban megéri folyamatosan játszani mint szünetekkel hiszen a hosszútávú órabér a fontos.

4. Akkor Rebuyra fel

Remélem mindenkit meggyőztem, hogy az a legjobb taktika ha nem félünk rebuyolni. Viszont kérdés, hogy milyen nevezési díjú versenyt válasszunk. Ha átlagban 6-7szer rebuyolunk akkor természetesen a bankrollunkat is a BI 6-7szereséhez kell igazítanunk. Azaz egy 1$-os rebuy-os verseny átlagosan kb. 7$-ba kerül. Igaz a szórás kisebb lesz de még mindig nem ajánlatos 200$ alatti bankrollal (de inkább 300$ alatti) nekivágni a versenyeknek. Ha valaki megszokott egy bizonyos tétet amivel freezoutozni szokott az semmiképp se játsszon ennek az összegnek az ötödénél több nevezés díjas rebuyos versenyt. Az 1$-os rebuyos versenyek nagyon jók tesztelni de ha valakinek ez sok lehet találni 0,5$-osokat is.

Remélem nem volt túl unalmas ez a kis írás és sokan fogják érdekesnek találni. Ha valaki nem ért egyet vagy egyetért, nyugodtan reagáljon itt a topikban. Szívesen vitatkoznék a témáról.

2009.02.05. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

Napi tipp versenypókerhez #3: A verhetetlen Heads Up push or fold stratégia

A SNGEGT-nek van egy HU trainer nevű mellékprogramja. Itt Heads Up-ot játszhatunk egy előre beállított stratégiával játszó ellenféllel. Csak allinelni lehet vagy dobni. A játék 10000 zsetonnal indul 300/600-as vakoknál (azaz kb 16BB zsetonnal indulunk). A vakok 10 leosztásonként emelkednek. A lényege az egésznek, hogy akárhogyan is játszol legfeljebb nullszaldós lehetsz hosszútávon. Azaz ha a fejed tetejére állsz akkor se tudod megverni a gépet. Én azért utána akartam járni a dolgoknak és le is játszottam a gép ellen 240 db játékot. Az eredmény 121-119 lett a javamra. Azaz a játékok 50,4%-át nyertem. A stratégiám az volt, hogy push bármilyen két lappal illetve 16BB-vel megadás a következő lapokkal: Ax, párok, KT,KJ,KQ (kevesebb zsetonnal egyre lazább call). Régebben egy feszesebb stratégiával próbálkoztam aminek csúnya bukás lett a vége. :) Fel is adtam és kezdtem megbékélni vele, hogy tényleg nem lehet megverni.

De nem csak azért játszottam, hogy teszteljem, hanem azért is, hogy közben megfejtsem a gép stratégiáját. Azaz, hogy mi az push or fold stratégia Heads Up-ban amit nem lehet megverni. Ezért folyamatosan jegyzeteltem és a végére meg is lett az eremény (a legrosszabb lapok az adott kategóriából amiket láttam nála):

16BB push: 55,A8,K4,QJ, J9, K7s,Q3s (43%-a)

16BB call: 55,A5,KT, A2s, (25%-a)

10BB push: 22,A2,K2,Q2,J6,Q2s,J4s,76s (64%)

10BB call: A6,K6,Q9,K3s,JTs (35%)

Ezután ez alapján közelítettem a SNGEGT range-eket használva és s végén körülbelül ugyan az a push or fold stratégia jött ki mint ami a HeadsUp Push/Fold Nash Equilibrium táblázat -ban található.

Azaz:

16BB push: 22+,A2+,K7+,Q9+,J9+,T8+,K2s+,Q4s+,J6s+,T6s+,96s+,85s+,75s+,64s+

Azaz a lapok legjobb 44%-a.

16BB call: 33+,A4+,K9+, QJ+,A2s+,K8s+,Q9s+,JTs

Azaz a lapok legjobb 25%-a.

10BB push: 22,A2+,K2+,Q7+,J8+,T8+,97+,K2s+,Q2s+,J3s+,T4s+,95s+84s+,74s+,64s+

Azaz a lapok legjobb 56%-a.

10BB call: A2+,K5+,Q9+,JT+,K2s+,Q6s+,J8s+,T9s+

Azaz a lapok legjobb 38%-a.

Tehát ha a Nash táblázat szerint pusholunk illetve callozunk akkor akármit is csinál az ellenfél legalább nullszaldósak leszünk. Persze ez csak arra vonatkozik ha ő is push or foldot játszik. Ha limpelni is szokott kevés zsetonnal akkor némiképp bonyolodik a helyzet.

Ez az egész egyébként a stratégiai játékok elméletének alkalmazása a pókerben. Nash tétele azt mondja, hogy egy stratégiai játékban mindig létezik egyensúlyi pont (Equilibrium). Ez azt jelenti, hogy hogy létezik egy olyan stratégia mindkét játékosnak, ami optimális abban az értelemben, hogy ha valamelyik játékos ettől eltér de a másik megmarad ennél akkor az a játékos amelyik eltért tőle veszít hosszútávon. Magyarul ha ezt a stratégiát alkalmazzuk akkor legalább nullszaldósak leszünk. Ezt eddig is tudtam csak nem hittem el. :) Most, hogy teszteltem sokkal jobban megértettem és most már el is hiszem.

Egy valamit viszont a legtöbb ember félre szokott érteni a Nash táblázattal kapcsolatban. Azt hiszik ez a legjobb stratégia. Pedig nem. Ennél van nyereségesebb stratégia is (kivéve azt az egyetlen esetet ha az ellenfél is ezt játssza :)) amit akkor alkalmazhatunk ha ismerjük az ellenfél játékát. A Nash táblázattal csak annyit tudunk elérni, hogy legalább nullszaldósak legyünk. De egy profi játékosnak természetesen nem mindegy mekkora a nyeresége és próbálja a maximumot kihozni. Persze ez is nagy segítség ha semmi információnk nincs az ellenfélről, vagy esetleg nagyon jó játékosnak gondoljuk, és nem érezzük esélyesnek magunkat. Ez utóbbi esetekben csak alkalmazzuk a Nash táblázatot és hátradőlhetünk mert semmiképp sem veszítünk hosszútávon. Örülök, hogy végre kitisztult a kép ezzel kapcsolatban. Remélem más is így van ezzel.

Kapcsolódó fórumtopik

2009.01.16. by mooncreator

Napi tipp versenypókerhez #2: Merj szokatlanul játszani!

Ez a bejegyzés csak egy érdekes eszmefuttatás. Lehet nem mondok sok újat, inkább a megvilágítás lesz más. Tudjuk, hogy a játékosok egyharmada veszteséges, egyharmada kb. nullszaldós, egyharmada nyerő hosszútávon. Ez utolsó egyharmadnak is csak egy része igazán nyereséges. Az össze játékosoknak ez körülbelül a 10%-a. Egy jó pókerstratégia olyan, hogy aki azt betartja kiemelkedően nyereséges lesz egy adott területen így simán bele fog tartozni ebbe a 10%-ba. Azaz teljesen eltér az átlag pókerjátékos stratégiájától, és valamilyen mértékig eltér a csak kevés nyereséget termelők játékától is. Tehát az igazán jó stratégia egy nagyon is szokatatlan játékstílus. Mondok néhány példát.

Egy éve voltam egy kis pókerklub versenyén és mindenki ki volt akadva, hogy miért allinelek mindig (5-10BB-vel) ahelyett hogy flopot néznék. Senki nem hallott még a Push or Fold-ról. :)

Vagy például amikor Short Stack Strategy-t játszottam a haverjaim folyamatosan hülyének néztek, hogy eldobom az AQ-t EP-ben (vagy egy emelésre), vagy hogy nem limpelek be Axs-sel meg kis párokkal (az SC-kről ne is beszéljünk).

Meghökkentő dolgok ezek egy átlag játékos számára. :) Azóta se tudtam elhitetni velük, hogy 20BB alatt nem érdemes limpelni... De például az is nagyon szokatlan egy átlagos pókertársaságban ha valaki set-tel visszaemel flopon. A legtöbben fékeznének vele.

Ez utóbbiak általában a halak számára szokatlan dolgok, de mi a helyzet a nullszaldósokkal vagy a valamelyest nyereséges regularokkal? Ők már olvastak nyereséges stratégiákról és valamelyest be is tartják őket, szóval nekik már nem ismeretlenek a fentebb említett dolgok.

De játszhatnánk olyan stratégiával is ami még egy átlag regulár játékos számára is szokatlan lenne. De miért is jó ez nekünk? A válasz nagyon egyszerű. Kizökkenthetjük az ellenfeleket és olyan szituációkba hozhatjuk őket amikkel még nem találkoznak. Rögtönözniük kell, ami sokkal nehezebb mint rutinból játszani. Általában el is rontják és így mi még többet nyerünk.

Ilyen például ha magas téten extrém sokszor restealel valaki. Elég ha csak a nagy online MTT prókra gondolunk. A legtöbb egyébként jó játékos nem érti, hogy miért jó egy lopásra visszaemelni 20BB-ig 64sel, és ha ilyennel találkoznak nem tudnak mit kezdeni vele. Megadni nem akarnak határeset lapokkal mert úgy számolnak, hogy az veszteséges úgyhogy jobb híján csak keveset lopnak egy ilyen játékos ellen. Addig már kevesen jutnak el, hogy egyáltalán nem kellene lopni egy extrém restealelő ellen. Csak olyan lappal kellene emelni ellene amivel meg is ad egy visszaemelést. Tehát ezek az egyébként jó játékosok nehezen találják meg a helyes stratégiát egy ilyen szokatlan helyzetben, ami a restealelőnek extra nyereség.

De tekintsük például Breeth-et. Az ő játéka annyira szokatlan, hogy még a legjobb MTT játékosok sem értik (főleg külföldiek) hogyan lehet nyereséges. A legfőbb gond az, hogy olyan megadásai vannak amik a "pókertudomány" mai állása szerint vastagon veszteségesek. Ki is nevették sokan amíg ki nem derült, hogy mennyire nyereséges hosszútávon a taktikája és persze amíg be nem került a Pocketfives top10-be.

Egyébként bármilyen aprósággal is ki tudjuk zökkenteni az ellenfeleket. Persze mindig vigyázni kell hogy azért nyereségesek maradjunk. Például ha túl nagyokat emelünk vagy akár túl kicsiket. Valaki említett régen egy olyan módszert, hogy amikor allinelni akarunk akkor csak a 90%át tegyük be zsetonjainknak ("kváziallin"-nak nevezte).

Vagy ha jó játékosok ellen játszunk akik megszokták, hogy 10BB-vel push or foldot játszanak mi limpelünk vagy csak simán emelünk 10BB alatt. Most persze pont az ellenkezőjét mondom mint az elején, de a lényeg az, hogy alkalmazkodjunk a mezőnyhöz és játszunk úgy, hogy az ellenfelek szokatlan döntéshelyzetekbe kerüljenek.

Keressük a lehetőséget amivel ki tudjuk zökkenteni az adott ellenfelet a szokásos játékából. Ez biztosan nagy előnyünkre válik. Várom az egyéb ötleteket szokatlan de mégis nyereséges játékra. :)

2009.01.14. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

Napi tipp versenypókerhez #1: Legyen tervünk a lappal

Elindítok egy sorozatot "Napi tipp versenypókerhez" címmel. Minden napra vagy másnapra beírok valami hasznos tippet SNG vagy MTT játékhoz. Remélem sokan lesznek akik majd vitatkoznak velem az egyes bejegyzéseken, mert az lenne a leghasznosabb nekem is és más versenypóker iránt érdeklődő kedves naplóolvasómnak.

Az első tippem nem speciálisan a versenypókerhez illik, lehetne CG tipp is, mert a verseny korai szakaszáról a sok zsetonos (50BB feletti) játékról szól. Alapvető dolog, hogy amikor kapunk egy lapot tervezzük meg, hogy mit akarunk vele elérni, hogy postflop ne kerüljünk váratlan helyzetekbe. Bevallom sokszor én is csak úgy "lesz ami lesz" alapon indultam el egy lapkombinációval és csak nemrég kristályosodott ki teljesesen, hogy milyen tervekkel induljak. Egyébként volt már erről szó de most összefoglalom, hátha világosabb lesz.

1. Lopós lapok: Ha elegendő dobatási esélyt látunk bármivel emelhetünk. Azaz ha 3BB-t emelünk és nem szállt be előttünk senki akkor ha legalább 67%-ban (de inkább több monjuk 70%) dobás lesz mögöttünk: érdemes emelnünk 32o-val is. Tehát a célunk ilyenkor a dobatás. A postflop játéktól nem várunk nyereséget. Közepesen gyenge lapokkal viszont már kettős célunk van. Alapvetően szeretnénk ha legalább 50%-ban dobnának mögöttünk de a postflop játékról se mondunk le. Van valamennyi esélyünk, hogy nagyon betalál a flop, vagy ha nem akkor alkalmas flopon c-betelünk. Ehhez viszont az kell, hogy pár vagy két viszonylag magas lap legyen nálunk. Tipikus példák 22, JTo, A7o, stb... Nyilván egy 32o-val sokkal ritkábban lesz flopolt sorunk, flössunk (settünk meg pláne. :)), vagy akár húzónk mint mondjuk egy JTs-sel. Tehát ha elég dobatási esély van lopunk mindennel, ha kicsit kevesebb a dobatási esély akkor meg olyan lapokkal emelünk amik tutiflop-képesek illetve c-bet képesek. Ha alig van dobatási esélyünk akkor nem érdemes lopni az már egy másik kategória. Egy méllékes célunk még a lopós lapokkal az, hogy lazuljon az imidzsünk és később könnyebbe kifizessék a jobb lapjainkat. Ezért érdemes sokszor nullszaldós lopási kisérletbe belemmenünk.

2. Resteal lapok: Egy lopási kísérletre visszaemelhetünk gyenge lapokkal ha elegendő esélyt látunk a dobatásra. Hasonlóan a lopós lapokhoz. Fontos, hogy tudjuk, hogy az ellenfél gyenge lapokkal emel. Ha kevésbé gyenge lapokkal lop akkor nekünk is erősebb lapokkal kell restealelnünk, hogy még postflop is számolhassunk vamennyi nyereséggel. Egy mellékes célunk megint a imidzsépítés. Ne felejtsük el viszont, hogy versenyen sokkal kevesebb jelentesősége van a az imidzsnek mint a CG-ben. Főleg turbo online versenyeken.

3. Top párra váró lapok: Ezekkel a célunk az, hogy postflop egy ellenfelünk legyen (legalább egy és legfeljebb egy azaz pontosan egy :)). Tipikusan az AJ,AQ,AK, 99,TT,JJ,QQ,KK,AA lapokra gondolok. Először is akkorát kell emelnünk, hogy max egy ellenfelünk maradjon (rossz esetben kettő) de kisebb kickeres lapok még megadják az emelésünket. Flop után a célunk az, hogy egy közepes (sok zsetonnál nem teljes stack) potot nyerjünk a top párunkkal egy kisebb kickeres lapkombináció ellen. Tehát például AQ-val az a célunk, hogy pontosan egy ember megadjon (általában) AT,AJ,A9,KQ,QJ-vel és egy A-magas vagy Q-magas flopon megadja a hívásunkat is majd olcsón kerüljünk terítésig. Azért olcsón, mert ha ez drága lenne akkor már koránt se biztos hogy csak egy gyenge kickeres top pár van nála. Ezért van az, hogy egy közepes potot szeretnénk nyerni ezekkel a lapokkal. Az AA valamelyest kivétel, mert néha flopon lehet vele akár teljes beülőig menni. Egyébként általában AA,KK-val a célünk még az is, hogy preflop allin kerüljünk minél gyengébb lap ellen.

4. Nut sorra, nut flössre váró lapok: Ha ilyen lapunk van preflop az a célunk, hogy olcsón nézzünk flopot lehetőleg minél több ellenfél ellen. Postflop általában akkor lendülünk akcióban ha nut flössünk vagy nut sorunk van és arra apellálunk, hogy egy kisebb flöss vagy egy alsó sor kifizet teljes beülővel. Tehát tipikusan az Axs és a sorhúzó lapokról van szó. Például A2s-sel belimpelünk ha legalább ketten beszálltak előttünk és várjuk, hogy leesen a flöss és egy Kxs kifizessen teljes beülővel. Azért nem jó Kxs-sel ugyanezt játszani mert akkor már ritkábban fognak minket Qxs-sel kifizetni és jópárszor Ax-s-be botlunk. Tehát a célunk legyen a nut. Egyébként fold.

5. Spekulatív lapkombinációk: Ahogy a nevében is benne van ezekkel a lapokkal spekulálunk. :) Azaz megadunk velük egy emelést, de nem azért mert jobbnak gondoljuk magunkat (postflop ez még veszteséges) hanem azért mert ha egyszer betalál a flop akkor nagy eséllyel teljes beülőt nyerhetünk (postflop visszajön a preflop veszteségünk és még több is). Ennek alapvető feltétele, hogy pozícióban legyünk az ellenfélhez képest, hogy az ellenfél erős lappal emeljen és természetesen az, hogy az emelés amit megadunk kicsi legyen a stackekhez képest (általában 20szoros szabély de néha elég a 10szeres). Pozíción kívül illetve ha gyenge lappal emel (azaz lopás) nem tudjuk kifizettetni a lapunk teljes beülőig a betalált lapunk. A legjobb példa spekulatív lapokra a kis párok. A célunk, hogy flopon settünk legyen. Egy ennél gyengébb kategória a soresélyes lapok. A célunk velük, hogy flopon vagy turnön meglegyen a sorunk és az ellenfél kifizessen az AA-jával teljes beülőig. Ez utóbbi kategóriához már tényleg az kell, hogy az ellenfélnél nagyon erős kombináció legyen (pl EP-ből emel valaki vagy MP-ből egy feszesebb játékos.) Kérdezhetnénk, hogy az A2s miért nem spekulatív lap? Azért mert a lehetséges flösstől sokkal jobban megijednek mint egy lehetséges soresélytől. Két magas lappal is lehet flössünk de ha csupa kis lap van az asztalon akkor az ellenfél nem számít rá, hogy 67-tel adtuk meg az emelést és pont sorunk van.

2009.01.12. by mooncreator

Kapcsolódó fórumtopik

Saját tapasztalataim a Pokersavvy pontgyűjtésről

Ahogy említettem a főoldalon akkor járunk a legjobban ha a Pokersavvy-n keresztül regisztrálunk egy adott terembe, mert így az FD bónuszon kívül még plussz pénzt is kapunk. November elején elterveztem, hogy kiszedek sorban egy csomó Pokersavvy pontot. Egyrészt azért mert gyorsan kellett sok pénz (mikor nem? :)) másrészt azért, hogy kiderítsem hol milyen gyorsan lehet kiszedni a bónuszokat és megoszthassam másokkal a tapasztalataimat.

Először a Betfair pokert választottam. A MyPokerSavvy menüben látható, hogy minimum 50$-t kell befizetnünk és 250 Betfairpontot kell gyűjtenünk, ahhoz, hogy megkapjuk a 800 SavvyPontot (azaz a 80$-t). Befizettem a Betfair-re 65$-t Moneybookers-en keresztül. Itt mindenki kap FD bónuszt automatikusan, de arra nem érdemes hajtanunk mert 400 pontonként adnak nem túl sokat. NL$10-en játszottam átlagosan 3-4 asztalon hol 2$ beülővel, hol 10$ beülővel. Először általában Short Stack Strategyvel kezdtem, de mivel nem volt olyan sok asztal (délután NL$10-en 3-4db este akár 7-8db) ezért nem ültem ki egy duplázás után. Szóval fele részben SSS-t fele részben BSS-t játszottam. Összesen 23 óra játék után megvolt a 250 Betfair Pont. Azaz 100 hand-enként 5-6 pont jött. Ezért kaptam 800 Savvypontot ami 80$-nak felel meg, így majdnem 4$ volt az órabérem, csak bónusszal. Ami NL$10-en nagyon jó szerintem. Egyébként magát a játékot minimális nyereséggel zártam, de végül is csak a bónusz volt a lényeg. Ezután cashoutoltam is Betfair-ről, és a Pokersavvy-ról, hogy befizethessek egy másik terembe.

A következő választásom a Ladbrokes poker volt. A MyPokersavvy menüben azt olvashatjuk, hogy minimum 10$-t kell befizetnünk és 1000 Player Pontot kell gyűjtenünk, hogy megkapjuk az 1000 SavvyPointot. A Ladbrokesnek van jó kis FD bónusza is, szóval erre is érdemes hajtanunk. Mivel itt 1000 pont kell a SavvyPointokhoz annyit érdemes befizetnünk, hogy kb. 1000 pont után megkapjuk az FD bónuszt is. Több FD bónusz is van, de a fentiek miatt én az 50%-ost választottam. Tehát befizettem 75$-t és ezért kaptam 37,5$-bónuszt amihez 1100 pontot kellett gyűjtenem. Először NL$10-en játszottam, de miután észrevettem, hogy vannak turbo 5 fős SNG-k, inkább átálltam azokra. Egy 5,5$-os SNG-ért 10 Player pontot kapsz (azaz 1$ fee 20 Player Pont) tehát csak 110 db-ot kell lejátszani a 1100 pontért. Mivel ezekben 5 handenként emelkedik a vak, ezért 3 asztalon egy óra alatt lejátszottam 8-9db-ot. Kb. 14 óra játékidővel meg is volt az 1100 Player Pont. Ekkor megkaptam a 37,5$ FD bónuszt (azután kell igényelni miután kigyűjtötted a pontot) és az 1000 SavvyPointot. Ez összesen 137,5$ 14 óra alatt. Azaz 10$/óra 5,5$-os SNG-kal. Na ez elég kemény. Gyakorlatilag 55$ rake-ért kaptam 137,5$-t. Ami 250% rake-backnek felel meg. :) Írják, is hogy ez az egyik legjobb ajánlat a Pokersavvy-nál. Egyébként hihetetlen mennyiségű fish van a teremben. 74$ plusszal zártam a SNG-kat így összesen kb 190$-t cashoutoltam (75-tel indultam plussz 37$ bónusz). Magyarul jó nagy mákom volt. :) Arra azért vigyázzunk, hogy ezeket a turbo SNG-kat hosszútávon csak kicsit jobb mint nullszaldóra tudjuk kihozni és elég nagy az ingadozás. Ezért kezdőknek inkább a nem turbo 5,5$-osokat ajánlanám. Igaz ezekből 110 darabot lejátszani dupla annyi ideig tart, viszont ez nem annyira stresszes. Persze ez utóbbiaknál már elérhetünk akár 10-15% ROI-t is hosszútávon ami azt jelenti, hogy órabérre majdnem ugyanott vagyunk mint a turbókkal.

Miután nagyon mentek ezek turbo SNG-k gondoltam egy másik Microgaming teremben folytatom a SavvyPoint gyűjtést. Így miután megjött a pénzem regeltem a Pokersavvy-n keresztül a Gnuf Pokerre és befizettem 75$-t. Itt 20$ a minimum deposit és 400 Gnuf Pontot kell gyűjtenünk 850 SavvyPointért. Az FD bónuszuk nem valami jó tehát ez hanyagolható. Ugyanolyan 5,5$-os 5fős turbo SNG-kat játszottam mint Ladbrokesen. Itt valamiért kevesebb SNG indul így csak 5-6 dbot tudtam lejátszani óránként. A pontozás máshogy van. Itt 1$ fee-ért 11 Gnuf Pontot kapsz, azaz összesen 73db 5,5$-os SNG-t kell lejátszani a 400 Gnuf Pontért. Ez nekem megvolt kb. 15 óra alatt. Amiért kaptam 850 Savvypontot. Így az órabérem kb. 6$ lett csak bónusszal. Egyébként maga a játék nem nagyon ment. Amilyen szerencsém volt a Ladbrokesen olyan pechem volt Gnuf-on. Végül is kisebb mínusszal zártam a Microgaming turbo SNG pályafutásom. Persze ez nem gond, mert említettem, hogy ezeket max. nullszaldóra lehet kihozni. A lényeg, hogy a bónuszokból jött a pénz mégpedig nem is akármennyi. Konkrétan összesen 183db 5,5$-os turbot játszottam le 29 óra alatt, amiből összesen 242$ bónuszt szereztem. A kis bukót beleszámítva kb. 200$ plusszal zártam ami még mindig kicsit több mint 5$/óra. 5,5$-os SNG-kkal ez nagyon jó órabér. Persze aki 11$-ost akar játszani az ki tud hozni sokkal többet is.

Legutóbb a Carbon Pokeren teljesítettem a Pokersavvy feltételeket. A PokerSavvy menüben láthatjuk, hogy minimum 25$-t kell befizetünk és 4000 Carbon Poker Pointot kell gyűjtenünk 700 SavvyPoint-ért. A Carbon Poker 2500 CP-ért ad 10$ bónuszt, tehát ha 5000 pontot gyűjtünk akkor 20$ FD bónuszt kapunk plusz 70$-t a Pokersavvytól. A legjobb ha NL$25-ön játszunk Short Stack Strategy-t minél több asztalon. Nekem kb. 500 Carbon Poker point jött óránként igaz kb 8 asztalon játszottam. Tehát 10 óra játékidővel megvan az 5000 pont amiért kapsz 90$-t. Ez megint egy jó kis 9$/óra csak bónusszal. Ha jó vagy SSS-ben akkor jöhet még 2-3$ óránként magával a játékkal. De ez még nem minden. Az 5000 pontért kapsz egy csomó freeroll belépőt. A Carbon Pokernél 3 féle freeroll van amire érdemes hajtani (A First Deposit Freerollon kívül amikre két hétig regelhetsz.) Vannak naponta 1000$-osok (szombaton 2000$-os) amelyeken akkor indulhatsz ha az előző 72 órában összegyűjtöttél 1000 Carbon Pontot. Vasárnaponként van egy 10000$-os freeroll amin akkor indulhatsz ha az előző héten összeszedtél 2500 CP-t. Végül van egy havonta induló 50000$-os freerollon amihez egy hónap alatt 5000 Carbon pontot kell gyűjteni. Tehát az 5000 pontért nem csak 90$ bónuszt kapsz, hanem belépőt a napi freerollokra, az egyik heti freerollra és a havi freerollra is. Ha ügyesen csinálod akkor 5000 pontért két hétig indulhatsz minden napi freerollon, két heti freerollon és a havi freerollon. Ez akkor lehetséges ha naponta csak kb. 500 pontot gyűjtessz (azaz játszol kb. egy órát NL$25-ön SSS-el) két hétig. Ezeken a versenyeken egyébként kb. 800-an szoktak indulni úgyhogy ha leosztjuk a díjazást a nevezők számával akkor a napi freerol kb 1$-t ér, a heti kb. 10$-t és a havi kb. 50$-t. És akkor szigorúan számoltam és nem vettem figyelembe, hogy vannak sit outosok is. Így 5000 pontért, kapsz összesen kb. 80$-t érő freeroll belépőket is. Szóval szerintem nagyon megéri a Carbon pókerre is regisztrálni a Pokersavvy-n keresztül.

2008.12.17. by mooncreator

Egy átlag játékos stratégiája NL$10-en (Preflop)

Arra vállalkoztam, hogy kiderítem milyen stratégiával játszik egy átlagos játékos NL$10-en. Ez arra, jó, hogy ha nem tudunk semmit az ellenfélről (pl. ha 8-10 asztalon játszunk releváns PT adatok nélkül) akkor is optimális döntést tudjunk hozni. Azért is hasznos mert az ilyen elemzés javítja a stratégiai érzékünket.

Szerencsére a PT3 összesíti az adatokat az összes játékosra akik ellen játszottunk. Ez tökéletesen megfelel nekünk, hogy képet kapjunk egy átlag player statjairól. Szóval le ne utánozzuk ezt a stratégiát mert PT3 szerint ez vastagon vesztő taktika (-4BB/100). Az a lényeg, hogy megismerjük az ellenfeleinket. Ha valaki teljesen magára ismer a stratégiából annak azt tanácsolom mihamarabb változtasson a játékán.

Nincs túl sok adatom de szerintem elég lesz a preflop stathoz. Összesen 1315 játékos 36k hand. Aki sokat játszott NL$10-en PT3-mal esetleg kijavíthathatja az eltéréseket ha vannak. A %-os adatokat Pokerstove segítségével írjuk át laptartományra.

1. Emelés

PFR: 7%, RFI 10%, ATS, 17%, 3Bet 3%, Resteal 5%

Emelés első beszállóként:

-EP-ben ritkán limpelnek tehát így PFR alapján 5% azaz a range: TT+AQ+,
-MP-ben már egy kicsit számít, hogy volt-e előttük beszálló így a range legyen 9% azaz 66+AT+,KQ
-LP-ben az ATS értéket kell néznünk ami 17%, azaz 22+,A7,A2s+,KQ,KJs
-SB-ben nyilván több mint az ATS érték tehát kb 25% azaz 22+,A2+,KT+,QJ,QTs,JTs

Emelés ha volt limpelő előttük:

-NL$10 en nagyon sokat limpelnek tehát ez az eset jóval többször fordul elő mint az első beszállós (kivéve EP-ben). Így nézhetjük a PFR-t pozíciókra elosztva.
-EP: 5%, TT+AQ+
-MP: 7% 77+,AJ+
-LP: 9% 66+AT+,KQ
-SB,BB: én maradnék az LP statnál azaz 9% 66+AT+,KQ kivéve azt az esetet ha csak SB egészített és mi BB-ben ülünk: Ekkor kicsit lazábban emelnek de ezt nehéz megsaccolni. Legyen mondjuk a 9% és a 17% között úgy 33+,A8+,A5s+,KQ

Emelés ha volt emelő előttük (visszaemelés azaz 3bet):

-NL$10-en jellemzően nagyon ritkán 3-betelnek, főleg ha nem resteal szituáció van. Ezt bizonyítja a PT3 is mert az átlag player 3%-ban (JJ+,AK) 3bet és 5%-ban (TT+,AQ) restealel.

2. Limp

-Ha megnézzük az emelésre kijött adatokat az átlag játékosnak nem is olyan rossz a taktikája és simán lehetne nyerő (mint tudjuk az átlag player vesztő mivel nyereségesből kevés van). Csak mint ahogy látni fogjuk az egészet elrontják azzal, hogy túl sokat limpelnek és túl sokszor adnak meg egy emelést.

Limp első beszállóként:

-Ezt nem szabadna csinálni de nyilván a legtöbb ember nem tud eldobni bizonyos lapokat, emelni meg fél vele. VPIP 20% FR 7% tehát a maradék 13%-kal vagy megadnak egy emelést vagy limpelnek. Ez kb. 22-66,A5-AT,A2s+ KJ,QJ, KTs,QTs,JT,s
-EP/MP 5%-kal emeltek de nyilván nem dobják el 33-99, A8-AJ, A5s-AJs,KQ lapokat
-LP-ben 17%-kal emeltek de nagyon sokkal csak limpelnek. Tehát a range kb: A2-A6, KT-KJ, QT-QJ,JT, Q9s,J9s,T9s
-SB -ben szint minden lappal limpelne ami nem teljesen szemét és nincs benne a 25%-os emelés range-ükben. Azaz kb. K2-K9,Q8-QT, J7-JT,98, plussz minden SC.

Limp ha limpeltek előttük:

-Ez még lazább lesz mintha nem limpeltek volna.
-EP-MP-ben az alsó határ kb mint első beszállóként LP-ben, a felső határ 7% így a range: 22-66,A2-AT, KQ-KJ, QT-QJ,JT, Q9s,J9s,T9s
-LP-ben az alsó határ kb mint első beszállóként SB-ben, a felső határ 9%: 22-55,A2-A9,K2-KJ,QJ-QT, J7-JT,98, plussz minden SC
-SB-ben szinte 100% levonva belőle a 9% os emelő range-et.

3. Emelés megadása

Itt veszítenek a legtöbbet preflop.

Lopási kísérlet után:

-Fold BB to Steal 79% Fold SB to Steal 82% Azaz kb. 20%-kal nem dobnak amiből ugye 5%-kal(TT+AQ+)-val visszaemelnek volna. Így marad a 22-99,A5-AJ,A2s-AJs,KJ,KTs,QJs, range.

Nem lopási kísérlet után (egy átlag emelés után):

- Nyilván valamivel kevesebb mint az az előbb. Úgy saccolom kb. 15% és levonva a 3%-ot amivel 3betelnek. Azaz kb. 22-TT,A7-AQ,A2s-AQs,KQ,KJs

Na ennyi volt. Nekem hasznos volt remélem másnak is. Ha sok helyen eltérsz az átlag játékos stratégiájától akkor vagy nyerő játékos vagy, vagy nagyon vesztő. :)

Ha több adatom lesz kielemzem a postflop játékot is.

2008.11.11. by mooncreator

Szerencse kontra pech a pókerben

Újragondoltam, hogy mit is jelentenek ezek a százalékos esélyek. Arra jutottam, hogy az átlag ember nem igazán van tisztában azzal, hogy mit várjon egy 30-50-70% esélytől. Miért is lenne? Nem pókerezik, nem kaszinózik, legfeljebb érméket dobált életében. Igaz tanultam valszámot, statisztikát. Elméletben.... De gyakorlatban csak a pókerrel tapasztaltam meg a kegyetlen valóságot.

Úgy érzem magam mint egy kisgyerek akinek azt tanították, hogy pénzfeldobásnál átlagosan kettőből egyszer jön ki fej, aztán jóhiszeműen, szórakozásból játszik az osztálytársával 50 forintban és 5 perc alatt elveszíti 1000 forintos spórolt pénzét. Ne sírjál! 20BI-es bukószéria terjesen normális és rendszeresen előforduló jelenség. Vagy ezt nem mondták? Bocs.

Na lássuk miről is beszélünk (mindig miénk lesz az első lapkombináció):

1. allin: QcQh vs AsKs, esély: 54%-46%. Coinflip. Board: jön a K riverre. Reakció: Miért nem nyerek soha coinflipet? Ráadásul kicsivel esélyesebb is voltam. Válasz: Neeeeem! NEM VOLTÁL PECHES! Jelentéktelen a különbség és pont olyan kevés esélyed volt nyerni mint az ellenfélnek. Örülj neki ha nyersz, ha veszítettél hát ez van. Nem volt SOK esélyed. Kb. 50% nagyon kevés esély! Nagyon kevés. Simán veszíthetsz 20-szor egymás után mint szegény kisfiú.

2. allin: Ac8h vs KdTs esély, 59%-41%. Board: már flopon ott van két K, esélyed nincs. Reakció: Én voltam az esélyesebb nem igaz, hogy miért javul le mindig. Válasz: NEM VOLTÁL PECHES! 60% esély még mindig nem egy életbiztosítás. Sőt előfordulhat hogy igen ritkán jön be. Kb. ugyanannyi esélyetek volt megint mintha coinflip lenne. Magyarul nem sok. Nem SOK! Kár ezen idegeskedni. Bonts fel egy sört ha bejön, ha nem akkor majd legközelebb.

3. allin: AcKh vs KdTd ,esély69%-31%. Board: riverre jön a tizes ahogy illik. Reakció: Domináns lapom van és nem nyerek, mekkora pech úristen. Hogy tudott lejönni egy tizes? Ha ezt nem nyerem meg akkor mit? (Élőben: átnézed a paklit van-e benne ász.) Válasz: NEM VOLTÁL PECHES. Mindösszesen az történt hogy nem jött be 70% esély. Az sok? Nagy esély volt rá hogy nyersz? Nem, nem volt nagy! Kicsivel több volt mintha coinflip lett volna de attól még egyáltalán nem volt rá nagy esély. Mit kockáztatnál 70% valószínűséggel? Ezt is belehet rakni a többi közé. Valaki azt monta egyszer hogy 50% esély azt jelenti vagy bejön vagy nem. Hát ez is olyan. No para tekintsd úgy mintha coinflip lett volna. Nincs jelentős különbség. Az utóbbi három allin akár egy kalap alá is vehetjük.

4. allin: AcAd vs JhJs, esély 80%-20%. Board: riverre megjön a bubi. Reakció: Persze hogyne... Kapjak ki ász párral is. Le vagyok tiltva. AA-val nem nyerhetek, legközelebb dobom preflop. De legalább ne riverre jött volna. Az ember már reménykedik és tessék. RiverStars... Válasz: természetesen NEM VOLTÁL PECHES! 80% esély. Tudod mi az? Semmi. 5 ből egy? Persze mond meg a kisfiúnak hogy 50% az meg kettőböl egy... Nem sok az a 80% hidd el. Nem nagy sansz. Nem volt túl nagy esélyed. Ez már ugyan eltér az előző három allintől amiket egy csoportba soroltunk, de még mindig nem lehet azt mondani, hogy sok esélyed volt nyerni. Csak 80%. Az semmi. Sokszor fogsz kikapni. Ez már kár emiatt idegrohamot kapni. Nyugi.

5. allin: AcAd vs Ah2s 93%-7%. Board: Már turnön ott van a h flöss. Reakció: JokerStars... Miért pont most kell ezt megszívnom... Pont FT előtt. Válasz: NA MOST VOLTÁL PECHES! A 7% kb 15ből egyszer fog lejjöni és itt már nincs nagy bukószéria. Persze két három még lehet egymás után nagy ritkán, de rá se ránts. Nem kell idegeskedni! Csak pech. Azon idegeskedj ha elrontassz valamit, soha ne a pechen. Egészségtelen és nem érsz el vele semmit. Max azt hogy többet hibázol é többet vesztessz. Azt meg nem akarhatod. Te nyerni akarsz! Akkor nyugi!

Na ennyi volt mára! Ne idegeskedjetek ha veszít az esélyesebb lapotok! Örüljetek ha nyer az esélyesebb! Gondoljatok bele milyen kicsi az esélye hogy mondjuk ötször egymás után nyerjen a jobb lap! A lényeg a pozitív gondolkodás!

2008.08.07. by mooncreator (forrás: mooncreator naplója)

Aranybánya mikrólimiten

Végre megnyertem egy 2,2$-os 180 fős SNG-t PS-en. Sharkscope szerint 107 játék után 266$ profitom van ami 113% ROI. Ez azért nagyon figyelemreméltó mert egy játék kb. átlag 45 percig tart és este 10 percenként indul egy, szóval négy asztalon egyszerre óránként 4 darabot le lehet játszani. Ami pedig órabérre átszámolva 10$/óra. És elég hozzá egy 100$ os bankroll is. De legyünk szigorúak és számoljunk csak felennyivel, mert kicsi ez a 100as minta. Akkor is 5$/óra mikrolimiten még simán jó. Mindent összevetve szerintem ez egy aranybánya.

Mi a taktika? Röviden: nagyon feszes push or fold és nagyon feszes call. Mivel az ellenfelek totál fishek és kifizetik a jó lapodat, nem érdemes túl sokat kockáztatni, nagy szórással játszani. Az edge-t fel kell tolni a plafonig amikor 9-en vagyunk az asztalnál. Ha 6 főre vagy alá kerülünk akkor lehet kicsit lazítani rajta. Egy freerollon egyébként szerintem még feszebben kell játszani, mert 100-ból egyszer van olyan, hogy valaki nem fizeti ki a preflop allined.

Múltkor írtam egy alapstratégiát beteszem ide hátha valakinek hasznára válik:

1. Push range 2,2$ 180fős turbo SNG-n

9 fő:

SBLPMPEP
11BB10%AJ,88AQ,TTAK,JJ
8BB17%10%AJ,88AQ,TT
5BB25%17%10%AJ,88

6 fő: egyel lazább

Bubbleban FE-vel: egyel lazább

3-szor több zsetonosra: egyel feszesebb

2. Call range 2,2$ 180fős turbo SNG-n

SBLPMP/EP
11BBAJ,88AQ,TTAK,JJ
8BB10%AJ,88AQ,TT
5BB17%10%AJ,88

Bubbleban egyel feszesebb

Ha már valaki limpelt előtte akkor egyel feszesebb

Ha sok bigstack van mögöttem akkor egyel feszesebb

Ha mindig allinel az ellenfél akkor egyel lazább

Ha feszes az ellenfél akkor egyel feszebb

Annyit hozzátennék, hogy SB-ről lehet hogy egy fokkal lazább push is jó illetve az LP számok inkább CO-ra vonatkoznak a biztonság kedvért. Egyébként az egsézen lehet egyel lazítani de akkor nagyon megnő a szórás viszont profit talán nem kellő mértékben nő.

2008.06.26. by mooncreator (forrás: mooncreator naplója)

Várhatóan hány játékonként nyersz jackpotot jackpot SNG-n?

Mivel semelyik fórumban sem találtam a pontos választ erre a kérdésre kénytelen voltam magam meggyürkőzni a problémával. Ha valaki kiváncsi a részletekre írjon privátban. Itt csak a végső formulát közlöm, hogy bárki ki tudja számolni várhatóan hány játékonként nyer jackpotot azaz, hogy a jackpotjátékra fordított plussz fee-nek hány százaléka jön vissza hosszútávon.

A képlet:

f(n,x)=x+x^2+x^3+...+x^n, ahol (^ a hatványozást jelenti)

n, az a szám, ahány SNG-t kell nyerni a jackpothoz és

x=100/p, ahol p az szám ahány %-ban nyersz egy SNG-t, vagy az a szám ahány %-ban leszel benne a top 2-ben. Attól függően kell választanod a két érték közül, hogy a (nagy)jackpothoz vagy a kisjackpot(vigaszdíj)-hoz tartozó értékre vagy kiváncsi.

Példák:

Ha MAUI-t játszol akkor n=5, ha RIO-t vagy FK-t akkor n=6. Ha pl. 45%-ban vagy top 2 a RIO SNG-n és arra vagy kiváncsi, hogy várhatóan hány játékonként nyered meg a kisjackpotot (azaz a vigaszdíjat, jelenleg 300$-t) akkor p=45 és x=100/45=2,22.

A saját példámra végigszámolom, hogy minden világos legyen. Én eddig 476db MAUI SNG-t játszottam. 13,6%-ban voltam első és 13,9%-ban voltam második. Először számoljuk a vigaszdíjat. A top 2-ben 27,5%-ban vagyok. Tehát p=27,5 és x=100/27,5=3,64. n=5 ugyebár mert MAUI-ról van szó.

Így f(n,x)=3,64+(3,64)^2+(3,64)^3+(3,64)^4+(3,64)^5=879,7

Azaz ha (a nyerési %aim nem fognak jelentősen eltérni a jövőben) akkor várhatóan kb. 880 játékonként nyerem meg a 200$os kisjackpotot (vigaszdíjat). Mivel a plussz fee MAUI-nál 50 cent így átlagosan 440$-t költök el amire megnyerem a 200$-t. Tehát, játékonként az 50 centből veszítek hosszútávon 240/880=27,3 centet azaz visszatérül majdnem 23 cent. (A visszatérülés egyébként kijön úgy is, hogy 200/440=45,5%.) Így már nem is olyan sok az a plussz 50 cent fee. :)

Jöjjön a (nagyjackpot). Itt n=5 továbbra is de p=13,6% azaz x=100/13,6=7,35

Így f(n,x)=7,35+(7,35)^2+(7,35)^3+(7,35)^4+(7,35)^5=24827,3

Azaz várhatóan kb. minden 24827-dik alkalommal nyerem meg a 15000$-os (most számoljunk az alappal) jackpotot. Tehát átlagosan 24827-szer fizetek 50 centet amire megnyerem a 15000$-t. Így átlagosan 12413,5$ költök el a jackpotnyerési esélyre amire megnyerem a 15000$. Így játékonként várhatóan nyerek 2586,5 /24827 10 centet az az 50 cent plussz fee-ből visszajön az egész, plussz még 10 cent azaz összesen 60cent. (A visszatérülés egyébként kijön úgy is, hogy 15000/12412=120%.)

Tehát összességében 83 centet kapok az 50 centemért. Ez jól hangzik de vigyázat, mert, gyanítom, hogy csak a vigaszdíjra érdemes kiszámolni az értéket mert annyit úgyse játszik az ember, hogy reális esélye legyen a (nagy)jackpotra. Az meg szinte lehetetlen, hogy valaki háromszor-négyszer nyerje meg életében. Így a várható érték szinte csak elméleti marad. De hangsúlyozom a kisjackpottal (vigaszdíj) már érdemes számolni. Hajrá!

2008.05.17. by mooncreator (forrás: mooncreator naplója)

Mennyi ROI-t lehet elérni PS 11,5$ turbo HU SNG-n?

Mostanában ezt játszom. Egész jó vagyok eddig. Köszi Selindek a sulit! :) Kicsit elemeztem a játékosállományt SC-vel. A "Holdem HU 6$-15$ Total profit (2008)"Leaderboardból megnéztem mind a 20 játékost, hogy "Holdem HU turbo 10$-15$ 2-entrants" ügyileg hogy állnak. Ez a címben szereplő kategória. Kemény öt darab értékelhető statot találtam. Sorrendben tehát a legjobbak PS 11,5$ turbo HU SNG-ban:

1. foldenFedero, 396 játék, 13% ROI
2. antman67089, 1009 játék, 10% ROI
3. bleffo, 337 játék, 10% ROI
4. esculabio, 1573, 9% ROI
5. ~Poman007~, 1571 játék, 6% ROI

Nagyon meglepett az eredmény. Egyrészt 15% feletti ROI-ra számítottam, mivel 13$-os turbo 6-max SNG -n nagyon sok 15% feletti ember van és akadnak 20% osok is. HU-ban meg nyilván többet lehet elérni. Gondolom. :) Most olvastam p2p-n hogy HU SNG-n 15% ROI számít jónak...

Másrészt, ilyen kevesen és ilyen keveset játszanak? Igaz, hogy ez HU és általában csak egy asztalon játszák de azért 20dbot le lehet játszani naponta. Az meg 4hónap alatt több mint 2000 játék. Ehhez képest alig vannak 1000db felett. Mondjuk lehet azért nem túl népszerű mert egy asztalon játszva óránként lemegy átlag 4db akkor 10%ROI-val 4,6$/óra (+kb 30c bónusz szóval legyen 5$/óra) ami azért nem egy álomkereset... Lehet inkább 22$oson játszik nagyon sok pró. Nem tudom. Valaki tudja a megfejtést esetleg? :)

2008.05.10. by mooncreator (forrás: mooncreator naplója)

Hibák

Új módszert eszeltem ki. Nem csak hogy teszek egy X-et azokhoz a SNG-hoz amit a végén elrontottam, hanem írok hozzájuk megjegyzést is, hogy később visszaolvasva emlékeztessen a hibáimra. Eddig 62db 13$osból (továbbra is 6-max turbo PS-en) 12-őt sikerült elcsesszerintenem. Íme: (nem ér röhögni)

  1. Bubbleban flop után óvatosabb játék bigstack ellen ha van ultrashortstack.
    2. Kapitális hiba de mégis sokszor elkövetem. 100/200 vak van 3000 zsetonom és ultrashotstack 1000 zsetonnal röhögve nézi, ahogy az 5000 zsetonos kivégez. Most is olyan fish-callt csináltam turnben ilyen szituban, hogy el se hiszem....
  2. HU-ban agresszívabb push ha az ellenfélnek csak 2M-je van.
    3. Itt valószínű kikaptam HU-ban amikor az ellenfélnek csak 2M-je volt. SNGEGT-vel végére jártam az ügynek. 98-al is simán rá lehet borítani....
  3. 3M-el ne pusholjak ha nincs fold equity.
    4. Persze, mikor van? Örök kérdés hogy any 2 card akkor is ha még négy-öten vannak mögötted, vagy fold és akkor felfal a vak?
  4. Ha flopnál sokat gondolkodik, és előtte mindig gyorsan cselekedett akkor jobban kell gyanakodni hogy lapja van.
    5. Talán. Itt is volt egy hülye megadásom.
  5. Ha nekem kevés chipem van az ellenfélnek meg sok, akkor kisvak-nagyvak harcban ne allineljek gyenge lappal miután SB csak limpelt.
    6. Hát igen. Szeretnek slowplay-elni. Főleg ha látják hogy allinkényszered van.
  6. Hasonló mint 5ös, csak HU-ban. Slowplayer ellen KQs-el inkább csak raise BB-ből egy SB call után mint egyből allin.
    7. Hát érdekes. Elvileg simán jó az allin is, de ha mindig AA,KK,QQ-t mutat elgondolkozik az ember.
  7. JJ-vel nem mindig kell megadni reraise allint.
    8. Hát ja. Főleg akkor nem ha kicsik a vakok...
  8. Bubble-ban nem kell flopután slowplay-elni kevés zsetonnal.
    9. Itt is kivégeztem magam . Csak jobb a biztos nem?
  9. QQ-val preflop allin kerülni néha meggondolandó 30BB zsetonnal.
    10. Na már ez is... :)
  10. Türelmesebbnek kell lenni HU-ban.
    11. Valószínű ez a legnagyobb hibám. Valahogy mindig elfelejtem. :)
  11. Bubble-ban feszesebb játék flop után, főleg úgy, hogy ultrashortstack ott röhög.
    12. Visszaeső vagyok. Az ember a saját kárán se tanul, ugye.
  12. Ne reraiseljek 77-el bubbleben ha nincs elég foldequitym.
    13. Mondjuk több zsetonom mint a lopósnak. Érdekesek ezek a reraise, resteal kérdések.

Minden észrevételt, megjegyzést, kritikát szivesen fogadok. :) Jó lenne ezeket a hibákat nem elkövetni még százezerszer.

2007.11.13. by mooncreator (forrás: mooncreator naplója)

Push or Fold táblázat

SNGEGT segítségével öszedobtam egy táblázatot a Push or Fold szitukra, mert azt hiszem kicsit elcsúszott a játékom. Ez csak amolyan iránymutató, de azért hasznos lehet. Lehet vele vitatkozni. :)

SBBUCOMP
7M (10BB)30%20%10%88+AJ+
5M (7BB)40%30%20%10%
3M (5BB)50%40%30%20%

Magyarazázat: Ha az adott pozícióban vagyunk és előttünk nem szállt be senki a játékba akkor ezekkel allineljünk. A %-os értékek a Harrington könyvben található lapokra vonatkoznak.

Sokszor igaz lehet a táblázat akkor is ha nekünk ugyan több zsetonunk van mint 10BB de az utánunk lévőknek kevesebb. Ekkor továbbra is a mi pozíciónkat kell nézni de a nagyvak zsetonmennyiségét. Ha az utánunk lévők (főleg a nagyvak) nagyon lazák akkor lehetünk feszesebbek, ha nagyon feszesek akkor lehetünk lazábbak.

Lehet sok elcsúszás, de úgynéztem hogy a legtöbb szituációban +EV-s lehet ez a stratégia. Ha van valakinek valami észrevétele vagy kritikája szivesen fogadom. Jó lenne egy prezíz táblázat amit könnyű használni. :) Én mindenesetre elkezdem tesztelni párszáz SNG-val. :)

2007.11.02. by mooncreator (forrás: mooncreator naplója)

Miért kell a SNG elején feszesen játszani?

Mindenhol azt olvashatjuk hogy a SNG-k elején játszunk nagyon feszesen. De arra a kérdésre, hogy miért, nem mindig kapunk pontos választ. PS-en 1500 indulózseton van. Ez első vakszint 10/20, a második 15/30. Tehát Level1-en az átlagzseton 75BB, Level2-n pedig 50BB. Joggal kérdezhetné valaki: Nem játszhatnék úgy mintha a szokásos feszes-agresszív stílusomban cashgame-eznénk 75BB ill. 50BB beülővel? A válasz: Nem. Ugyanis ha pl 100 zsetont áldozol azért hogy nyerjél 100 zsetont az cashgame-ben 0-szaldós (rake-t beleszámoltam :)), SNG elején viszont -EV-s. Néhány példa amit SNGEGT-vel le lehet ellenőrizni: Tegyük fel, hogy 6fős SNG-t játszunk PS-en ahol az összdíjazás a egyszerűség kedvéért 100$ (tehát a nevezés 16,7$+rake). Az induló 1500 zsetonunk most ér 16,7$-t. Ha veszítünk 500 zsetont, akkor marad 1000 ami 11,4$-t ér. Azaz 500 elvesztett zseton -5,3$nak felel meg. Ha viszont nyerünk 500 zsetont, akkor lesz 2000 ami 21,6$t-ér. Így 500 nyert zseton +4,9$-t ér. Tehát 500 elvesztett ill. 500 nyert zseton értéke között 0,4$ különbség van. Ugyanez 200 zsetonnal 0,1$, 1000 zsetonnál 1,1$, végül az egész 1500 zsetonnál a differencia 2,4$. Ezért azokat a szituációkat amelyek CG-ben kis +EV-sek azt a SNG elején el kell felejtenünk, és csak a CG-ben nagy +EV-s szituációkra kell hajtanunk, ami pedig azt jelenti hogy nagyon feszesen indulunk preflop, és flop után is passzívabbak vagyunk mint CG-ben. Nekem ez elég volt, hogy belássam, hogy nagyon feszesen kell játszani SNG-k első pár vakszintjén. :) Remélem másnak is segítettem ezzel!

2007.11.04. by mooncreator (forrás: mooncreator naplója)

Hogy csináljunk SNG-karriert 70$-ból?

Na befizultam az 50eurot PS-re (70$ lett). Meg szeretném mutatni, hogyan lehet 70$-ból bankrollt építeni SNG-kal. Így, ha jól sikerül a pályafutásom, akár le is utánozhat aki akar. :)
  1. Miért a Poker Stars?
    Sok játékos van, így nem kell várni a SNG-kra, ahogy leülsz szinte azonnal kezdődik a játék. Ne felejtsük el hogy bár fontos a ROI, fontos a rakeback, de az órabér a legfontosabb. Ezenkívül itt a legkevesebb a rake, és a rakeback se annyira vészes (mint pl. PP-en ahol 4%-ról indulsz). Így szerintem PS tökéletes lehet hosszútávon.
  2. Milyen SNG-t játszak?
    70$-ral én kezdetnek a 3$+0,25$-os 6-max turbo SNG-ra gondoltam. Ez 21BI-es bankroll, amely még túl él egy kb. szokásosnak mondtható 15BI-es bukószériát. Ha csak nincs óriási pechünk rögtön a kezdéskor, akkor ennek elégnek kell lennie. Ha elérem a 130$-t akkor 6,5$os turbo SNG-kal folytatom, 272$-nál pedig (először is bontok egy pezsgőt hogy elértem azt az összeget amit elruletteztem :)) elkezdem a 13$os 6-max turbo-kat. Mindig akkor lépek egy szinttel feljebb ha megvan a 20BI.
  3. Hány asztalon játszak?
    Mindig legalább 4 asztalon játszunk SNG-t. Semmi értelme egyszerre csak egy asztalon SNG-zni. Nem éri meg akár mennyire is csak az egy asztalra koncentrál az ember. Én blokkonként szoktam játszani, azaz megnyitok 4db 6-max turbot és addig játszok amíg vége nem lesz mindnek. Ezután nyitok megint 4 asztalt. Nem-turbo SNG-t tudok játszani 5-6 asztalon, de többet nem szivesen nyitok meg.
  4. Mennyi ROI?
    3$+0,25$-on el szeretnék érni 15% ROI-t tehát tehát átlagosan kb. 100játék kell ahhoz hogy 130$-unk legyen. 6$+0,5$os SNG-n ugyebár nem 5 perces hanem 10perces vakok vannak, tehát itt el lehet érni 25% körüli ROI-t, ami azt jelenti hogy megint átlagosan 100játék után meg is van a kitűzött 272$-os bankroll.
  5. Mi kell ahhoz hogy eredményesen játszuk a SNG-inkat?
    Harrington I.-II. megadja az alapokat. A tudást pedig cikekkel, fórumozással, blogolvasással, és egy ICM kalkulátorral lehet tökéletesíteni. Az eredményes SNG-zás lényege a jó bubble játék. Ehhez elengedhetetlen egy ICM kalkulátor, például a SNGEGT (ingyenes!). Fontos hogy a sessionok után kielemezzük vele a játékot, ha mást nem legalább az utolsó leosztásokat. Ezekből nagyon sokat lehet tanulni. Mindenképp kell valami ahol statisztikát tudunk vezetni. Eddig papíron vezettem (SNG-nál ez nem nagy energiabefektetés), de PS-hez ott van Sharkscope-is. ezen kívül még használom a PT-t(ez nem feltétlenül szükséges SNG-hoz), Pokerstove-ot és egy Roisimulator nevű kis programot.

Kb. kezdetnek ennyi elég is, úgyhogy kezdjünk el játszani. :) (remélem nem égek be :))

2007.11.02. by mooncreator (forrás: mooncreator naplója)

A három legfontosabb dolog a profitábilis játékban

Sorrendben a három legfontosabb dolog a profitábilis játékban (szerintem):
  1. Bankrollmenedzsment. Enélül mindig becsődölsz tehát lehetetlen játszani. Ennek ellenére a legtöbb kezdő ezt figyelmen kívül hagyja
  2. Statisztika. Ha nem vezetsz statisztikát, nem tudod hol is áll a játékod. Nem tudod miben vagy veszteséges, miben vagy nyereséges. Nem tudsz fejlődni. Ráadásul a bukószériákat is segít átvészelni hisz megnézheted hogy bár csökken az átlag profitod de még mindig nyereséges vagy.
  3. Játéktudás. Azért került ez a harmadik helyre mert 1. és 2. nélkül hiába minden tudás akkor sem leszel nyereséges. Fontos a 3-1 arány azaz 3óra játék és 1 óra tanulás. Miért kell ennyit tanulni? Mert az eredményes pókert nem lehet tapasztalat alapján elsajátítani (legalább is nagyon hosszú idő kell hozzá), hiszen az hogy egy adott partit jól játszottál-e föggetlen a végkimeneteltől (azaz hogy nyertél-e vagy vesztettél), tehát a jó játékra csak hosszútávon lehet ráismerni.

2007.10.30. by mooncreator (forrás: mooncreator naplója)